VideóA HELYI-éRTéK / Zsigár Cecília csatornájának videója Keresés a honlapon: |
Nagy Mari Anna: Az első száz prím
Az első száz prím
Az élet senkit sem tisztel, még saját magát sem. Mindenkivel közömbös. Ha néha úgy tűnik, valakivel kivételt tesz, az csak látszat, semmi más. Milyen különös, hogy az ember mindig ugyanolyan. Mindig minden ugyanolyan, csak máshogy. Kétféle reggel létezett Ef számára. Az egyikben elmosogatta a kávéscsészét és az előző napról maradt tányérokat, nem kellett megvárni, hogy a többiek felébredjenek. Friss nyugdíjasként élt, családtagjai azonban reggel elmentek otthonról, és késő délután értek haza. Hatan éltek a három szobás lakásban. Feleségével a nappali kihúzható kanapéján aludtak, a lány és a fiú birtokolta a két félszobát. A nagylány a barátnőjével osztozott a szobán, míg a fiú egyedül aludt éjszakánként, és a szerelem csupán fantáziájában létezett. Azt hinné az ember, ennyi puskaporos dinamika állandó káoszt okozott a hétköznapokban, meg boldogtalanságot. Ef nemcsak mosott, főzött és takarított, hanem a kutyát is ő vitte le, de sosem hívta a nevén, pedig szerette. Amikor a kutyán kívül mindenki elment otthonról, rákapcsolódott a világhálóra. Csípős reggeleken a lenti séta alkalmával írt En-nek. Okos telefon nélkül sokkal nehezebb az élet valóban, de mindent meg is változtat a maga módján. Vannak dolgok, amit nem gondolunk végig saját életünkben, csak másokéban. Ef sem akarta elgondolni minden részletét annak a folyamatnak, amelyben a pocsolya be nem fagyott vizét egy szívében keletkezett meleg áramlathoz hasonlította, ha Enre gondolt. Kiengedte keze közül a mondatokat, hadd szálljanak varázslatos módon Enhez, hogy benne is rezonanciát keltsenek. En kedves szavakat írt vissza. Ef arcképe a közösségi oldalon nem árult zsákbamacskát. A tények makacs dolgok, számolni kell velük.
Nemcsak En-nel állt kapcsolatban, más nők is voltak képzelete egén, akiknek könnyed modorban udvarolt, kedvelte, amit ők is kedveltek, ezzel elengedte képzelőereje és hatvanöt éve minden józanságát. Pöttyös hátú füzetet vezetett beszélgetőpartnereiről és talán Enről írta a legtöbbet. Ingerült lett, ha hosszú mondataira két szavas válaszok jöttek, de eltemette magában a haragot. Csodálkozva vette észre, hogy kettejük születési hónapja és napja az első négy prímszámot adja ki. Talán ezért vonzódott hozzá jobban, ki tudja. Reggelente megírta elvégzendő házimunkái listáját, pár szerelmes szót, és annak ellenére, hogy En-nek is dolga volt napközben, gördülékenyen folyt a társalgás. A szerelmes szavak könnyed, ironikus fogadtatásban részesültek, kissé elbizonytalanítva Efet, de kedvét azért nem szegte. Este is beszélgettek egymással, bár a többiek kezdtek felfigyelni rá, megtalálta a folyamatos kapcsolattartás módját. Valamiért úgy érezte, Enben megbízhat, talán a közös irodalmi vonzalom, zenei ízlés, azonos politikai preferencia miatt, ezért lágyabb húrokat pengetett egy késő délután, miután elfogyasztott két pohár minőségi vörös bort, a többiek pedig tévét néztek.
Kérte Ent, írja meg legutolsó szexuális élményét, és meglepte a válasz. Feltüzelte az írásbeli modorosság hiánya, megérezte, hogy komolyan veszik. Vaskos remények ébredtek szívében, messziről jövő, bizonytalan érzés motoszkált odabent, a prímszámok nem hazudnak. Talán merésznek gondolta, mégis megkérte, mondja el részletesen, hogyan történt. Ilyen egyszerű szavakkal még sosem találkozott. A szavak mágikus ereje nem ott rejlik, ahol az emberek gondolják. Hiába itta a bort, kiszárad torokkal olvasott. En visszakérdezett, és hamar megkapta a választ, mert mindenkinek ugyanazt írta. Régen volt, hogy pusztán egy szöveg olvasása fiziológiás változást okozzon benne, és amit En írt, arra nem voltak szavak.
Megjelent: 2017-07-05 18:00:00
|
