Zápor György: Kérdőív (10. részlet)
Szerinted lehetséges az, hogy nem sokkal ebéd után, egy madár repüljön át a csukott ablakon?
Annak a kis jószágnak meg sem kottyan a kemény ablaküveg, hanem, mintha csak valami vékonyka párafátyol lenne, ki-be repdes rajta, majd mikor megelégeli a mutatványt, leszáll az asztalra közvetlenül a telefon mellé és egyik, kinyújtott szárnyával leemeli a kagylót. Leemeli, azután óvatosan az asztal lapjára helyezi, felröppen a nyomógombokhoz és egyik számról a másikra ugorva, hívást kezdeményez. A döbbent ember, meg csak néz és kis idő múlva arra lesz figyelmes, hogy a kagylóból, valaki recsegő hangja, hallózik. A madár meg többször int a fejével, hogy ugyan válaszoljon már a hívott félnek, mert egy szárnyas állatka azért mégsem szólíthat meg egy gondolkodó lényt. Az ember nagy sokára rászánja magát a beszélgetésre, és beleszól a telefonba, de a vonal végén addigra már csak a szakadását jelző búgás hallatszik. Ekkor a madár felröppen a lámpára, félrefordított fejjel bámulja néhány pillanatig a telefont szorongató delikvenst, aztán az ablak felé fordul, elrugaszkodik és szárnyait testéhez szorítva, mint egy puskagolyó átszáguld a helyiségen, át az ablaküvegen és már csak a legélesebb szemű emberek látják, hogy apró lyukat üt egy alacsonyan sikló felhőben.
Megjelent: 2017-06-17 18:00:33
 |
|
Zápor György (Karcag, 1970 – Budapest, 2010) költő, író |
Ez a Mű a
Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
