Videó

A Ma7 csatorna videója




Keresés a honlapon:


Csillag Tamás: Nyolcas telep – Nem ezt akartam

 

Nem ezt akartam

 

Gyakran mosolygok, magamon is. Mindig ugyanaz. Látom a röhögő, csapzott királylányok csupa vágy, csupa tűz menetét, a közmunkások magtalan mozdulatsorait, látom a piroslámpa magárahagyottságát, és néha érzem azt a huszonegy grammnyi izomlázas sajgást szívtájékon. Lehet izomláza a léleknek? Ezt még Karcsibá se tudná, minek kérdezzem, se bolondabb, se bölcsebb nem vagyok senkinél.

Nem vezet innen sehova út, éjszaka van, egy kánikula sokadik napja. Az utcákon nyüzsgés, olvadozó testek, tejes mosolyok, meztelen combok alkoholos karneválja. Itt most nevetni kell, itt most inni kell, s én se nevetni, se inni nem akarok, csak ülök a söröm felett, s nézem a sétálóutca lassú hullámait. Mennyi, mennyi vágy, mennyi, mennyi Anna! S egy sem az enyém.

Mintha áramszünet lenne bennem, semmi jel, semmi hang, egyedül maradtam. Magamban önkéntelen dúdolni kezdem az életunt rock&roll félrefogott riffjeit. Közhely, hogy Anna más. Szemeiben az elkóborolt nyarak futnak szembe velem, szavai halkak, s igazabbak sajátoménál. Néha azt hiszem szabadabb ő, mint a gólyák, hogy ő is észreveszi a világ csendes disszonanciáit, ő is megsiratja az őszi napraforgók halálba menetelő, zörgő légióját, hogy őt is megkínozza a lépcsőházak rácsos-lépcsős csendje, megkínozzák a mindennapok diletációi.

Sokszor nézem az arcát, fáradt, felfénylő mosolyát, tudom a fájást a lábaiban, a jajtalan háborút a mindennapok ellen, tudom, hogy keveset alszik, s észreveszem félrenyelt szavait. Mindenkinek vannak végvárai, senki sem őszintébb, mint az öngyilkosok, senki sem őszintébb, mint a gyerekek. Bárcsak holnap lenne már.

Nők jönnek, leülnek hozzám, beszéltetnek. Fürkészik az arcom, pupilláimban az elvadult égitesteket, a szemkörnyék fáradt félholdjait. Néha nevetnek, néha mosolygok. Magamon is. Nincs szesz, mi most kipurgálná belőlem az érzést: tájidegen vagyok. Én a városba győzni jöttem, igazit, tisztát fütyölni, rugdosni a hatalmasok kapuit, rangos senkiket térdepeltetni a porban. Nem ezt akartam.



  
  

Megjelent: 2017-03-22 17:00:20

 

Csillag Tamás (Gyula, 1987), költő

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.