VideóAz Országút – művészet, tudomány, közélet csatorna videója Keresés a honlapon: |
Janáky Marianna Kamaszkult
A tornacipő. Emlékszel? Amilyet 68-ban. Mindkettőnknek egyforma volt, fekete vászon fehér gumi szegéllyel. Bokazoknit hordtam hozzá, a farmerszoknyás, lófarkas kamaszlány. Anya szekrényében elbújtunk a tűsarkúk között. Titokban felpróbáltam párat, illegettem magam a tükör előtt. Üvöltöztünk Katival az utcán. Forradalom helyett, koncertekre rohantunk, minden egyszerűnek tűnt. És olyan okosak voltunk, ismertük Fellinit, Jannis Joplint, a Beatlest, színészeket, írókat, festőket, és a piacon mintás otthonkájában a kofát; Manci nénit, láttuk a hentes véres kezét, amint fehér kötényébe törli, és a templomban a padokat. Többször játszottunk paposat. Megfogtad a nyelvemmel szétlapított rágót, majd felemelted, és valamit mormolva visszatetted a számba. Egyszer csókolóztunk is ott, a szenteltvíz-tartóhoz nyomtál. Utána hazakísértél. Kioldódott a tornacipőd. Bekötöttem. Nevettünk, hogy neked kellene letérdelned előttem. A kapuban hozzáértél a mellemhez. Nagyszerűbb érzés volt, mint az első csók. Anya akkor megpofozott. Nem ment el kártyázni. Megvárt, mert késtem. Fél 9-re értem haza 8 helyett. Másnap a suliban Kati emlékkönyvébe belekarcoltam a golyóstoll hegyével, hogy senki más ne lássa: „Vegyél tornacipőt, és szerelmes leszel!” A tanárnő beírt az ellenőrzőmbe. „Kedves Szülő! Lánya óra alatt rágógumizik, és társaival levelez.” Aznap nem kaptam vacsorát. Nem zavart, fogyókúráztam. Azt hitted, szerelmes vagyok Bródyba, ezért rá akartál hasonlítani, és növesztetted a hajad. Kaptál is osztályfőnökit. Szerettem a tincseddel anyacsavarosdit játszani. Az egyik este a tanácsháza lépcsőjén ültünk. Azt mondtad, lehozod nekem a vörös csillagot. Szombat délután a mozi előtt vártál. Lábadon új dorkó villogott. Miattam vetted, tudom. Tintaceruzával szívet rajzoltam a balosra, te ujjaddal a hasamra. Felhúztad a pulóverem. Másfélhónaposak voltunk. Tornacsuka. Tavasz. Szerelem.
Megjelent: 2014-07-29 18:40:25
|
