Keresés a honlapon:

Vehofsics Erzsébet: Nyomorult érzés

 

Nyomorult érzés. Nyomorult érzés, amikor valaki hiányzik.

 

Folyton keresed. Mindenhova benézel, minden dolgot odébb raksz. Tétova mozdulatokkal pakolod a tárgyakat ide-oda. Felveszel egy könyvet, de aztán be is csukod anélkül, hogy egy betűt is olvastál volna belőle. Teát főzöl, de meginni már elfelejted, mert a gondolataid máshol járnak. Benézel az ajtó mögé, a szoba szegletébe. Minden a helyén van. Látszólag. Mégsem találod azt a valamit, amit keresel. Ólomlábakon jár az idő. Bolond módjára rohansz bele az éjszakába. Futsz, gyorsabban, mint eddig. Futsz, hogy a fizikai fájdalom enyhítse a hiányt, az űrt, amit érzel. Rohannál, rohannál bele az éjszakába. Űzött vadként állnál vadász puskája elé. Bele a célkeresztbe. Megmutatni: ide lőj! Itt vagyok!
Reménykedsz. Pedig tudod, hogy reménykedni gyerekes dolog.

Már csak a véletlenben bízol. A világmegváltásban. Aztán számba veszed azt a lehetőséget, hogy megtalálod. Újabb bizonytalanság. Mit mondj akkor neki? Mit mondj, amikor ott áll veled szemben. Lesznek-e akkor szavak?

 

Nyomorult érzés. Nyomorult érzés, amikor hiányzik valaki.

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2015-06-24 16:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.