Tóth Irén Morci: A keret
Az alapjában véve szimpatikus férfi állát vakargatva mélyült el a képek közt lógó, kissé ferde, üres keretben, ami a puszta falat tárta a látogatók elé.
Természetesen nem belelépve, beleélve, csak erős koncentrációval nézegetve.
Amikor érzékelte, hogy nincs egyedül, megszólalt, hátra sem nézve, nem kíváncsian arra, hogy tulajdonképp kihez is beszél.
Talán csak megnyugtatta, hogy ha még valaki a terembe lépne, nem néznék magában beszélő bolondnak.
– Vajon mit akart kifejezni a művész? A bennünk lakó ürességet? – kérdezte.
– Játsszunk! – gondoltam. – Talán a vihar utáni csendet – mosolyogtam rá a férfi hátára...
– Havas síkot repülőről.
– Talán azt, amit nem tud soha megfesteni.
– Hófehér lelkeket.
– Angyali tisztaságot.
– Ne menjünk giccsbe, csak egy szelet, egy kimetszett rész a falból.
– Bekeretezett üresség.
– Meg nem élt érzések.
– Ez csak a semmi.
– Nem, ez a fal, ami mögött bármi lehet.
– Egy ajtó a múltba.
– Egy ajtó a jövőbe.
– Egy ajtó az ismeretlenbe.
– Csak egy keret a falon.
– A keret a falon.
– De mégis, mi van a keret mögött?
– A fal mögött?
– Lépjünk be! Talán a boldogság.
– Nem léphetünk be az ismeretlenbe.
– Minden lépésünk ismeretlen felé visz.
– Akkor így mondom, nem léphetünk be a falba.
– Miért? Mert fizikailag lehetetlen?
– Azért is.
– És még miért?
– Mert ismeretlen.
– Te is ismeretlen voltál pár kérdéssel ezelőtt.
– És?
– És most mégis belépnék veled a keret mögé.
– Úgy érted, keretek közé?
– Nem, nem ismerős keretek közé, hanem egy ismeretlen keret mögé.
– Lépjünk?
– Lépjünk.
Vajon elárulhatom-e valaha, hogy én akasztottam oda azt a keretet, hogy lássam, mennyi hely van még?
Megjelent: 2014-07-18 05:02:09
 |
|
Tóth Irén Morci (Szigetvár 1960) költő, író, festő, jelmezkészítő, a Veranda Művészeti Csoport elnöke és alapító tagja. |
Ez a Mű a
Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
