Keresés a honlapon:

Dinók Zoltán: Dezső megszereti a zenét

 

 

 

 

Dezső megszereti a zenét

 

Dezső, a negyvenötéves rendőr mostanában rákapott a rockzene hallgatására. Jóvágású, jóképű férfi volt Dezső, mintha egy szappanoperából bújt volna elő. Angéla, a neje büszke volt rá. Úgy tűnt, boldog párkapcsolatban élnek. Dezső mindig fáradtan érkezett haza, és újabban folyton zenét hallgatott. Kedvence a Beatles, bár nem az ő generációja, nem számított. Örökérvényű zenekar, az ember bármikor felfedezheti. Szerette az ABBA-t is.

Kezdett leszokni a tévéről. Már nem érdekelte. A zene lenyűgözte. Angéla csodálkozott. Dezső sokkal vidámabb, mióta zenét hallgatott. Élénkebben végezte a munkáját is. Barátai nem nagyon voltak, csak munkatársai, velük jó viszonyt ápolt. A munkahelyén is látszott rajta a változás. Felszabadultabb lett. Egyébként is titokzatos, egyedi bűnüldöző, mindenki tudta róla. Vasárnaponként még templomba is járt. Szülei már nem éltek. A templomban mindig elmondott egy imát értük. Gyereket is szeretett volna, de sajnos ez nem jött össze. Jól értett a politikához is. Valami mégis hiányzott az életéből. Mintha Angéla mellett nem annyira lenne boldog, pedig csinos nő volt, hivatalban dolgozott.

Nemrégiben újabb zenekart fedezett fel a neten. Felesége épp a tévét nézte. A rendőr nem nagyon szerette a számítógépet, ám a zenét itt tudta elérni. Amikor régi zenekart talált, hangosított, még a szomszédok is hallották. Angéla rászólt, halkabban, te! A szomszédok is zörögnek. Jól van, na, csitította Dezső, és valamivel halkabbra vette a hangszórót. A Cream- et kezdte hallgatni. A neje még mosolygott is. Nagyon tetszett neki ez a zene. Utána kikapcsolta a számítógépet, vacsorázott. Az étvágya is más volt. Jobban kívánta az ételt. Angéla eközben mosogatott.

Nem tudom, hogy fiatalabb koromban miért nem érdekelt a zene, mondta falatozás közben. Nem azon járt az eszed! Valószínűleg, válaszolta Dezső. Miután jóllakott, kezébe vett egy hetilapot. Majd korán feküdt.

Másnap reggel dolgozni ment. Helyszíneléshez hívták. Egy cigánygyerek kiszúrta egy autó kerekét. Dezsőnek semmi baja nem volt a cigányokkal, sőt szerette őket. Az autó tulajdonosa mérgesen nézett a fiúra. Ez a szemtelen kölyök kiszúrta az autóm gumiját!

Miért tetted ezt, kérdezte a rendőr, tudod, hogy nem szabad. A gyerek hallgatott. Tudom, hogy ez az ember utálja a cigányokat! – mondta végül. Nem messze lakik, a szomszédban. És mindig átkozza őket.

Igaz ez? – kérdezte Dezső. Most a férfi hallgatott. Dezsőnek rokonszenves lett a cigánykölyök. Mi a foglalkozása apukádnak? – kérdezte. Zenész. Gitáros. Dezső nem hitt a fülének. Semmi kedve nem volt megbüntetni ezt a gyereket. Na, ide figyelj, most még büntetés nélkül elengedlek, de legközelebb a szemem elé ne kerülj!

Mi az? Ennyiben hagyj az egészet, kérdezte az autó tulajdonosa.

Igen. Azt teszem, amit jónak látok.

Maga ostoba! – mondta az autós.

A cigánykölyök vidáman szaladt el. Dezső csak azért döntött így, mert a fiú apja zenész. Bizonyára az agyára ment a rockzene. Majd kocsijával visszahajtott a munkahelyére. Közben ráérő időben zenét hallgatott. De hát a rockzene lényege is az, hogy szeressük egymást. Vígan tette tovább a dolgát, miközben munkatársai nem értették, hogy mi lelte.

 

 

 

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2026-06-25 20:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.