VideóAz Írók Boltja videója Keresés a honlapon: |
Magén István: Negyvenöt nap után feltette az órát a falra, majd darabokra törte
Negyvenöt nap után feltette az órát a falra, majd darabokra törte
Semmi kerülőút. Később azt mondta, mégis. Visszatérnek karácsonykor és mindig. A vendéglőre gondolt, ahol sört isznak. A rózsafákról ennyit tudok, ebben az intézetben kapaszkodtam felfelé, mormolta. Később elárulta, fáj a szíve, és sajnálja, hogy nem lett úriember. Adódik-e később? Este billegnek a falak. Az emberek egymáshoz láncolják magukat. Megfogalmazta, forgatta, elhagyta, jött. Szakadék felé indult, eső esett, épp kígyó tekeredett egy bokor lábára. Talán így. Lábbal taposta a tetemeket, látomásokat. Kígyóként ízlelgette a levegőt, mégis kézzel és fénnyel. Délutáni órákban a legolcsóbb kiugrani az ablakon. Mindenkinek van egy fanyar kis készítménye vagy mit tudom én. Én azokat szeretem, akik sohasem jönnek el, hajtogatja, csak meg ne fojtson az illem, trükkök, nótázás. Az ajtómat vörösre csiszolom. A szomszéd kenyeret süt nyitott kemencénél. A borzas, szőrrel bevont kutya azért fut, hogy legyen valakije. Annyit sem tud, mint egy komputer. (Robot nővel szexelt, látszottak a csavarok.) Gyenge, mint a harmat. Az állat dühös lihegését hallják. Akkor inkább ropogós mellény és hátizsák. Nem figyelmeztették a fagyra, nem is tudja kimondani, meg se próbálja. a Nobel-díj mellé kapott Meggyújtotta, mivel nem kapott szeretetet. Elmaradt a szolgálat, két kezét meghosszabbította faágakkal, ráccsal, üvegpoharakkal. Megrendülten irodalmat tanít. Elcserélte, miután teljes körű akar lenni. Aranyalmát hámoz asszonyok szoknyája alatt. Ez a szövetség jele a nők hóval fedett kalapján. Széttárják a kezüket. Még finom is. Kilép az ablakon, elmerül a fáradtságtól. Akkor miért is? Egészségileg más. Minap láttam az egyik szomszédot, belehalt a Nobel-díj mellé kapott sérülésbe. (Feltöltötték hidrogénnel.) Méltóságteljesen járnak, isznak, káromkodnak. Ez egy felhőről fényképezett produkció. A kék bolygó, gyorslista a kocsmában, ráförmed a falu. Belülről kifelé sapka és kalap. A fejére tette. Arról ismerni fel, hogy nem visel napszemüveget. Hidd el, mondogatja, hangjával felidézi az emlékeket. Ilyenek voltunk, ő az ikertestvérem. Felépít egy képzeletbeli valóságot. Tegyük fel, menekülünk, vizsgáljuk a rablók útját. Elkezdik és rombolják. Köhögő verseny, fóka kukorékol a vízben. Záródik a kapu, felkapaszkodik a Gellért hegyre. Az órája negyvenegyszer késik. A barlang tisztítócsövét a bejárat felett kapcsolják össze mesterséges intelligenciával. Barlangkutató, egyenes, mint a csillag. Szarvas a szarvával kocogtatja a falat. Ne hidd, nem tollakból rakja össze. Egy csoport ismét halált keres. Elhatározták, soha többé. Szép lesz elcsendesedni a fal tövében, ott, ahol van elég kávéscsésze, újságok és televízió.
Húsokat szaggatott le a homokvihar. Az asztalon minden finom. Ez a lila fül kicsit eláll, előbb a színlelés, mint a kukacok. Nem említettem, és nem is akartam felhozni. Nézzetek a kő alá a moziteremben. Vesződség, felindulás, könnyen kiderül. Zseniális, elmegyünk oda, voltunk már ott. Az emberek hálásak lesznek neked. Megkérem őnagyságát, csak statisztáljon. Nagytakarítás, egy hosszú tölcséres puska. (Haza mentem.) Kikapcsoltam, hiszek a győzelemben. Alacsonyan látta őket repülni. Megjön Józsikám bácsi is egy rottweilerrel, az utcánkban lakik. Elektronikusan megölte, pedig a tenyerén hordta. Úszik a lében. A drónok eldöntötték, kitartanak. (Életben hagyják.) Akkor, ha nem hallja. A dédike becsomagolja a tízórait és a rádiót. Tehát már kettő a hathoz, hogy kirobban. MÉG TÖBB. Az egyik csaj azt mondta, hogy Józsikám megette. Megfulladt. A bíróság döntött, a jelentés hibás, mint a harmadik világháború és a szövetek a határon, randa hajszálak a tarkóján, holott nem akarta, csak pisilni ment oda. (Elmesélem.) Zsuzsának szép a lába. Ezek a fejek utoljára még végigmentek az ablakpárkányon. A lábával, vállával sután, fáradtan beléd lép. Befelé lehet nézni, kapcsolat támadt köztünk. (Léptek a járdán.) Tenyeremmel tépkedem a virágokat. Tetszik, átlép a fejek felett. Egészséges és még él. Valaminek a nevében, minden kitelik tőle. Ráborítja a szoknyáját, karján a gyermek. (Lehet, hogy egyik reggel háborúra ébredünk?) egészségügyi dolgozó vagyok mondja rábólintottam összekevertek vele sokáig bujkáltam szenvedélyt is kaptam tőle meg sebeket a fülemen meg a számon ennyit megtehetek a szülőhazámban mondja még akkor is ha nem az eső a szikár szarvas a drónok lüktetnek a szív rázta az áll Nem hazudik, zuhog a radioaktív eső, soha többé nem leszel ember. Megmaradsz majomnak, most a helyért is harcolni kell. Drónok húznak el a feje felett. Indulatában nem eszik semmit. Iszonyú az éjszaka, csak azt lehet tenni, az meg olyan szörnyű. Azt le lehet venni, az olyan szörnyű. Nem attól, mástól, azonnal hatni kezd, Zsuzsa ráül, gondolkodik, mit akarsz te? Életében újra összhangra talál. Össze lehet hozni, kérem. Van egy macska, vásárol, új neki. Húsz másodperc, és szalad. Álmában halott ember, és ezt a falu elfogadja. Semmilyen sem volt. Előadó, mért van könyve, ez egy korrupt adó, olyan emberek, akik fél nyolctól kilencig dobolnak a zenekarban. Nappal gyűjtsék, ez a csatorna a bajszosoké, kiabálja. Az időszak végén döntés előtt állt. Az elfogadott papírzacskókat kiutasították. Odakötözték a földrészeket a tengerekhez. A gépet elengedték, majd visszarántották. Mosolyogtat az azonosságtudat. Ez történt a napvilágon.
Megjelent: 2025-12-15 20:00:00
|
