Keresés a honlapon:

Dávid József (1960-2013): Híres mondások története

 

 

 

 

Híres mondások története

 

Nagyon sok mondást ismerünk, melyeket híres, vagy esetleg hírhedt elődeink hagytak ránk, gyarló utókorra.

Azonban nem is gondolná az emberfia, meg a lánya, hogyan is születtek meg e nemes gondolatok. Sőt! Jó néhány esetben még a halhatatlanná vált idézet is másképp hangzott el, de a történetírók mindig is a lojalitásukról, és diszkréciójukról voltak híresek. Hja! Ők is pénzből éltek.
Lássunk egy csokorra való mondást nagy emberek szájából, illetve névtelen írnokaik tollából!

Arkhimédesz: „Ne zavarjátok köreimet!”

Arkhimédesznek nem csak a felhajtóerő törvényét, de számos matematikai, fizikai  felfedezést köszönhetünk. Mint általában a zseniknek, neki is voltak furcsa szokásai. Így a jófajta görög bor helyett az egyiptomi sört részesítette előnyben szomja oltásakor. Mikor a rómaiak az i.e. III. században elfoglalták Szirakúza városát, ahol élt, egy római legionárius éppen egy sörözőben talált rá. Arkhimédesz felháborodottan kiáltott fel: „Ne zavarjátok söreimet!”  A katona borpárti volt, ezért leszúrta az agg tudóst. Azonban a történelem kegyesen másképp emlékezik haláláról.

Julius Ceasar: „A kocka el van vetve.”

Mikor Julius Ceasar Róma felé vonult seregével, ami tudvalevőleg tilos dolog volt azokban az időkben, megállt kíséretével az akkori Róma határát képező Rubicon folyó partján. Körülnézett, és tudta, hogy most valami okosat kellene mondania, hogy tettei mellett szavai is visszhangozzanak majd századokon keresztül. Szép, kora nyári nap volt. Körülnézett, majd így szólt: „A búza el van vetve.”
Történetírója nem érezte eléggé magasztosnak e szavakat, ellenben eszébe jutott, hogy előző este kockajátékban megkopasztotta főnőkét, ezért inkább a kockás változatot jegyezte le.
Másik örökbecsű idézet szájából a „Te is fiam, Brutus?” Ezt akkor mondta, mikor ellenzéke vezetői leszúrták a Capitolium lépcsőjén. A valóságban azt mondta nevelt fiának, aki a támadók között volt, hogy „Te is Vanish-sel fehéríted a tógádat, Brutus?”

III.Richárd: „Országomat egy lóért!”

Shakespeare szerint e mondattal akart egy négylábúra szert tenni III. Richárd a Gosworthi csatában. Pedig a helyzet ennél sokkal bonyolultabb volt. Nem csak a pártviszályok sújtották akkoriban Angliát, minő ismert dolog, hanem hatalmasra nőtt az államadósság, a font árfolyama a svájci frankhoz képest a bányászbéka feneke alatt volt, 10 % fölött volt a munkanélküliség, ráadásul a Manchester United újból a Barcelonát kapta ellenfelül a Bajnokok Ligája döntőjében, akiktől egyszer már ott vereséget szenvedett. Szóval, abban a bizonyos csatában a reményt vesztett király így kiáltott fel: „Országomat egy IMF, és egy Nemzetközi Valutaalapos hitelért!”

V.I. Lenin:„Tanulni, tanulni, tanulni.”

Lenin elvtárs éppen száműzetéses éveit töltötte Svájcban a cári rendszer alatt. Hát igen! Semleges ország, és jól tejel a svájci tehén mellett a pártkassza is. Szóval inkognitóban volt, és azon munkálkodott, hogy elváltoztassa külsejét, ami leginkább tükörsima kobakját jelentette. Számos parókát felpróbált, de az istennek sem, bocsánat, Marxéknak sem akart megmaradni egyik sem a fején. A nagy teoretikus kezdte elveszíteni türelmét, és mérgesen felkiáltott: − Ezek a rohadt imperialista parókák nem akarnak megmaradni a fejemen!

Felesége, Nagyesda Krupszkája gyengéd hitvesi csókot hintett a most nem a szikrázó gondolatoktól, hanem a dühtől vöröslő fejre, és így szólt: − Nyugodjál meg galambocska, Lenin elvtársom. Menni fog ez. Mire egyet mondok, három is lesz belőle. Nem kell mást tenned, csak „tanulni, tanulni, tanulni.”

 

 

 

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2025-09-10 20:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.