VideóA HELYI-éRTéK / Zsigár Cecília csatornájának videója Keresés a honlapon: |
Hesz Tamás: Visszhang
VISSZHANG
Drimelton-félsziget, a Luppoá-Óceán közepén. Idő: 18. február. 3622.
Az elhagyott és ismeretlen okokból sérült kísérleti labor, a 145767-es prioritást élvezte. A következő neuron doboz tartalmát, Gregor Zadavan régész találta, háromszázötven méter mélyen. A szerkezet az előírásoknak megfelelően volt beépítve a fenéktalaj mentő-kövén. Nyitás után egy-értelművé vált a kormeghatározás.
Az alábbi eseménysorok: 05. július. 2098.-ban kerültek rögzítésre, hang és kép fájl formátumban. – Értekezési kód: „Csendes fülek” Az adott földrajzi területen használatos technikai eszközöket és objektumokat az akkori állam pénzeiből finanszírozta: – DKM titkos ügynökség. A kutatás célja: Visszacsapódó hangrezgések fogadása és értelmezése A helyszínen dolgozó navigációs tisztek: – Julien Preszkot alhadnagy: – Szonár és teleszkóp-felelős. – Marien Susan Litvich százados: – Pályagörbe matematikus, statisztika. – Emeric Naffay ezredes: – Az aktuális feladatok kormánytiszti referense. Hatásköre: – Irányítás.
A neuron doboz tartalmának tüzetes vizsgálata után, egyértelművé válik, hogy a szóban forgó lelet egyedülálló és páratlan az Új-Föld történelmében. Felmérhetetlen pontossággal bír a katasztrófához vezető teljes útról és segítséget nyújt az eddigi homályos részek felismerésében. Minden bizonnyal a polgári lakossághoz nem fog eljutni a talált információk valóságtartalma, hiszen köztudott, hogy a Berg-Gross Corporation törvényhozói: Maximális” tudattörlést hoztak létre, mely gátolja az ötszáz évnél régebbi történések befogadását. Az erre vonatkozó indokot Az emberi faj fennmaradásának első számú cikkelye mondja ki.
Lejátszási idő: Harminckét perc, húszon négy másodperc.
~~~
….Sssssszzzzzzzzttttttthhhh……
– Hallom; valaki megint szórakozik. Te vagy az Preskot? Nem bírsz magaddal! – Mi történt szívem, mi a csillagboltos szösz-fene van ismét! Mindig engem találtok meg? – Semmi, csak újra rád jött az ökörködés! … Hagyd abba, kérlek…!
……Ssssssssssszzzzzzzzttttttttthhhhh…. Ccsssshaaaaaaa….
– Preszkot fejezd be, szétmegy a fejhallgató, a fülemről nem is beszélve. Kérlek, ne légy degenerált. Nem talállak viccesnek, sőt kimondottan gyerekes vagy, és neveletlen. – Ugyan, hagyj már békén. Mi az őskövület ütött beléd, hogy folyamatosan egzecíroztatsz! – Sziasztok. Mi az ábra! – Marien, Preszkot – valami ismeretlen morze ólálkodik körülöttünk… esetleg valaki lehúzta a klotyit Calcuttában, és attól reped szét a dobhártyám! – Szia Emeric – te is hallottad! – Igen, pont ellenőriztem a frekvenciáitokat, kíváncsi voltam mivel töltitek az időt. – Várj, kihangosítom. – Merre is járunk? Preszkot segíts légy szíves. – Nézzük csak: 1,420 Mhz – 21cm hullámhosszúságú színkép vonal. A csillagközi hidrogénből származik, mikrohullám. Az lesz az. – Mit kerestél tulajdonképpen? – Sima rutin-pásztázás, semmi különös. Szeretem hallgatni a kvazárok jeleit.
….Ssssssssssssssszzzzzzzzzzztttttthhhh………. Ccccssssssshhhaaaaaaaa…….
– Atya Szűz Mária. – Halkítsd már le, kirázza a csontvelőm! Mi a bánat ez? – Hiszen, ez nem statikus zörej, leginkább… – Nyögd már ki bátran: Leginkább érthető betűformációk! Úgy bizony, ezek betűk lesznek! – Elkülöníthető hangok, emberi beszédtől eredő rezgések. Azon felül is, határozottan… – Emeric, ez olyan volt, mint egy énekhang. – He-he-he. – Szerintem, ti mindketten agykárosultak vagytok. Ebből a szekvensből, nem küldenek emberi énekhangokat, ez valami más lesz. – Jól van Preszkot, te mit észleltél… oszd le betűkre. – Volt benne: S, Z; T; H; C; S; – Vagy egyben duplamássalhangzó: CS… – Lehet az is, de nézzük tovább: H és A. – Mielőtt tovább sopánkodnánk, álljatok rá a sávra – vegyetek fel mindent, ami ebből a térségből érkezik! – Olcsó játék károsult gyerekeknek! Minden évben támad valakinek egy gigászi ötlete. Vigyorogva bedobja csalinak és mi: jámbor barmok, Égi csillagpásztorok szépen be is nyaljuk! – Mire gondolsz? – Jaj, ne vágj ennyire naiv arcot! … Talán bedugtak egy békát a befőttesüvegbe és az vartyogott ekkorát! – Remek, de hogy jutott el hozzánk az űzENET, ráadásul ilyen lehetetlen irányból! – Figyelek! – Emeric, szerinted a kérdéses hangok szórakoztatás céljából lettek föladva? Mert, ha igen, akkor áruld már el, hogy került vissza hozzánk ilyen tisztán hallhatóan! Itt valami nem okés. – Mit értesz ez alatt? – Csupán annyit: túl egyszerű trükk. Jóval nagyobb a beruházás, mint maga a vicc. Piszok nagy költség egy ekkora pitiáner poénhoz képest. Nincs értelme… kilőnek az űrbe egy üzentet és azt letükrözik, jó rendben, de akkor legalább valami komolyabb, izgalmasabb kódot használtak volna, nem pedig egy énekhangot. Jól hallható emberi ének-hangot. Csakis – hát nem is tudom. – A szándékuk az lehet, hogy ráharapunk-e, elhisszük-e az üzenet valóságtartalmát! – Remélik, besétálunk a csapdába, a mindennapi szokásos megunt rutint felrúgva, rákapunk a lármára. Nyomra akadva feltúrjuk a galaxist tettesek után! Akkor is én ügyesebben készítettem volna el.
….Ssssssssssszzzzzzztttttttthhhhh….. Cccccccsaaaaaaaaaaaathhhhhh…. Viiiiiiicccccc……
– Tekerjétek minimumra az összes potmétert. Szétviszi az ablakokat, darabokra hullik a ház, a technika. Milliós gépek, érzékenyek nem bírnak ekkora terhelést. Egyáltalán nincs kedvem nevetni gyerekek, S.O.S. Nézzünk utána! – Preszkot, játszd vissza a felvett hanganyagot és lassítsd le. – Marien hegyezd a füled most, most! … – Emeric; amit hallok az egy férfi énekhang. Nem is csúnya. Mintha, ne röhögjetek ki, de… – Marien nem röhögünk ki, csak mond már. Közülünk te vagy a legvájtfülűbb… na, gyerünk! – Hát jó. Szerintem férfi énekhang, ami a stílust illeti; ez egy operaféleség, az lesz, operahang. Ez van. – Opera, hihetetlen. Valaki operarészleteket énekel az űrben. Mi sem természetesebb. Nézzetek utána az Interneten: Pavarottit nem lőtték-e ki mostanában? De lehet Iglesias, Bocelli, talán, Amanda Leer. – Jaj, ne strapáld magad Emeric! Tegyük egymás mellé a mondatot, bontsuk le szavakra, talán az segít. Írjuk le egyenként a betűket, és csukott szemmel képzeljük el kiénekelve! Ez a legjobb verzió. – Marien, te annyira okos vagy, szerinted milyen nyelven jött a posta? – Mit tudom én. Gyakoroljunk legalább, kezdjük el! Emeric, indítsd el a felvételt, lassított üzem-módban. – Kezdem, figyeljetek…
Sssshhhhoooossssszzzzzttttaaaakkkkkoooovvviiiiiicccccss…… Sssssshhhoo….
– Értem, értem, tudom mi ez: Sosztakovics. Komolyan. Azt mondja elsőnek, hogy Sosztakovics. – És az mi! – Nem mi, hanem ki! Zeneszerző, híres orosz zeneszerző! Írt jó néhány nótát. Zongorista, tanár… – Valami rémlik. Nem volt nagy kedvenc. Politikailag, ha jól emlékszem alaposan nyomorgatták. A Sztálini diktatúra elől menekült, amikor hagyták. Hol felemelték, hol bevágták a süllyesztőbe! – Nagyszerű, gyerekek, őszintén gratulálok. Akkor most igyekezzünk kitalálni valami hihető indokot, hogy Sosztakovics Úr mi a Vénuszi tömegszexet keres nálunk? – Engedjétek, hogy megvédjem az Urat! – Mivel kapcsolatban? Nem volt perverz?! – Volt egy híres mondása: „A zene lehet keserű és kétségbeesett, de sohasem lehet cinikus!” – Nagyon megható! Elsőnek is megkérjük Preszkotot, hozzon le a nagykönyvtárból minden vele kapcsolatos adatot. Ismerjük meg közelebbről! – Emeric, mi a véleményed a hang természetéről, mintha lineárisan erősödne! – Én is észrevettem a fokozatosságot. Olyan, akár egy élőlény: közelít. A hang ereje nem sugárzási erősség, hanem – kimondom – az az érzésem: testileg egyenesen felénk tart. Ami ugye elképzelhetetlen. – Mintha tömege lenne. Ez annyira képtelenség… semmihez sem fogható. Sehová sem illeszkedik. – Gyerekek, újabb roham készül. A képernyőn végeztem néhány beállítást, így már látom előre, ami érkezik.
…Aazzzzz…éééénnnnn…Hhhhhaaaazzzzáááá….
– Kibírhatatlan! Ki az a degenerált, aki ilyen vicceket készít? Pont emiatt vonják meg tőlünk az állami támogatásokat, a sok idiótának köszönhető, hogy évről-évre pénzek után koslatunk. – És ha mégsem átverés? – Ugyan Preszkot, hiszel a mesékben? Mi is nagyon jól tudjuk: odakint az égvilágon nincs semmi, csak hideg, légüres tér, csillagközi por, üstökösök, meteoritok, egy-két megkövült mikroba. – Akkor minek kutatsz közel húszon öt éve? Mi az a mese, ami itt tart téged? Milyen álommal a fejedben alszol éjszakánként, mikor előtte órákig bámultad az eget tátott szájjal? Válaszolj! – Kislány korom óta rajongok a végtelen után. Ennek dacára tudom, hogy ami odakint várja az embert, az nem több, mint fizika, kémia és biológiai maradványok. Valaki szándékosan heccel minket. – Marien, hiába neked van közülünk a legjózanabb fejed – attól én dolgoztam tovább. Körbekérdeztem az összes fent lévő csapatot és műholdat… mindenki visszajelzett, és ők is hallják. Az egyik űrállomásról azt a rémisztő hírt küldték: műszerek nélkül, puszta füllel is hallható lesz az üzenet, átrezonál a légkörünkön. – Üzenetet! Üzenetet! Kimered nevezni ezt az űrszemetet üzenetnek? – Emeric, te sokkal józanabb vagy. Hallgass rám! – Mond Preszkot, mi az, amit találtál? – Újra lejátszottam magamnak az utolsó üzenetet, így hangzik: „Az én hazám hallja…” – Szuper! Az előbbiek szerint, már mindenki hallja. Kicsit gúnyosnak találom. Valami egyéb magyarázat? Kétlem, hogy ennyire futná a képzeletünkből. – Igen, akad: 1961. április 12. Jurij Gagarin orosz űrhajós, 108 perc alatt 1800 mérföldperórás sebességgel… -- Jobb érveket vártam tőled Preszkot! Manapság mindenki ismeri az első űrutazást. Ez mit bizonyít? – Gyerekek, bocs, hogy közbevágok, értesítést kaptam tízenegy különböző mesterséges holdról, az összes fent lévő ketyeréről: a hangrezgések műszerek nélkül is hallhatóak lesznek, amint beérnek a földi légkörbe. A szóban forgó frekvenciaegyüttes olyan amplitúdóval érkezik, ami képes szétbontani a szilárd tárgyakat, és káros hatással van az élő szövetekre is. – Hadd fejezzem be: Jurij Gagarin egy Sosztakovics indulót énekelt örömében, amint kiszabadult a földi gravitációból! Én még emlékszem erre. – „Az én hazám hallja…!” – Igazad van Preszkot, már emlékszem én is! Ez volt az első élő emberi hang, ami elhagyta a bolygót. Hiszen ez akkoriban világhíres sláger lett! Boldog-boldogtalan ezt fütyörészte. – Talán… talán, végigfutott az egész galaxison. Talán, most jött el az ideje, és valami távoli csillaghalmazról vagy belső kárpitról visszacsapódott. Mert én a végtelent csak fallal körbe tudom elképzelni, úgy, ahogy sejtettük régóta. – Teszerinted egyfajta zárt gömbhéj védi a mindenséget, mert azon túl a nem létezés a cél? Összesűrűsödött a hang, és jön felénk? – Srácok, baj van! Amit most kapunk, ahhoz nem kellenek mérőeszközök. Készüljetek, hangos lesz! – Azonnal hagyja el mindenki az épületet… kifelé, kifelé! – Preszkot, mit olvastál: végig énekeli, az egész operát?
…Harminckét perc, huszonnégy másodperc után, a felvételen már csak statikus zörejeket észlelünk. Tizennyolcszori lejátszás után teljességgel bizonyosak vagyunk, a Földet ért katasztrófa mibenlétéről.
A két felderítő kollégám tanácstalansága láttán, én, Gregor Zadavan, a Berg-Gross Corporation magasan képzett régésze, a rám ruházott titkos megbízás értelmében, a helyszínen likvidálom segítőtársaimat. Miután leolvasztottam a két darab C-96754-es félorganikus egységeket, a neuron adattárolót ráhelyezem az önmegsemmisítő fémlapjára. A helyszínen talált objektumok belső centrumába hullám-detonátorokat helyezek el, valamint pontos geometriai mérések alapján lefúrok a sziget talajába tízen öt métert. Sikeres fúrás után ledobok egy időzített tömegbontót. Az eseménysort késleltetem, amíg kellő távolságba nem érek, hogy vizuálisan és műszerek által is meggyőződhessek az aknázott terület széthullásáról és elsüllyedéséről. Várható érkezésem a kiinduló pontra ismeretlen!
……Szermojov…. Szermojov, gyere már, siess! – Mi van már megint, miért nem hagysz aludni nyugton? – Valaki jön vissza a Luppoá-Óceánról… Méghozzá nagy távolból, a húszonháromkettes területről. – Ki lehet az? – Zadavant küldtük ki. Lehet vagy másfél hete! Kértem, hogy nézze át a környező térséget, hátha talál valami elhagyott földarabot, amit még nem vittünk térképre. – Ez is csak azért van, mert nem engednek fel minket a levegőbe. Kénytelenek vagyunk a talajon csúszkálni, hogy egyáltalán fogalmunk legyen a bolygó kialakulásáról. Szermojov, mondd meg nekem őszintén: szerinted létezett a miénk előtt is értelmes civilizáció a Földön? Szerinted a Berg-Grossnál tudnak olyat, amit mi földönfutók fel sem érhetünk ésszel? Vajon mit láthatnak azok az űrmasinák? – Nem tudom barátom! Mikor az ember istenigazából nekiáll ezen gondolkodni… – Mindig ez van, hirtelen elalszunk. Idióta az emberi szervezet. Képes megvédeni önmagát. – Kikötött a hajó, gyere, menjünk elébük… – Azt nem értem, miért ilyen lehetetlenül dokkolt? Kis híján kilukasztotta az oldalát, akár egy kezdő! – Elébük? Azt mondod, hogy elébük? … – Igen, miért? – Hát hol van a két kutató tiszt, ezt nem hiszem el. Látod őket, Szermojov? – Rohanjunk, siess már! Hogy az a fészkes… Kiürítette a hajót, még a felszereléseket is kidobálta közben! – Talán még elérjük az adattörlés előtt Zadavant. Ő is hibázhat, hiszen azért félig ember! Nem is tudtam… Óóó! – Állandóan ezt teszik velünk. A harmincéves pályafutásom alatt ő a hatodik régész, akiről kiderül, hogy félorganikus kutatórobot… Amint értelmes és valóságos eseménysorra akadnak, valami ismeretlen belső késztetésnek-programnak köszönhetően, elpusztítják társaikat és a fellelt információállományt is. Mindketten szembe fordulnak a régésszel: – Zadavan… barátom, Gregor! Hol vannak a többiek? Merre hagytad őket… – Itt vagyok Szermojov, remek kis út volt! Gyönyörű időt fogtam ki a halászathoz. – Miféle halászathoz, miféle átkozott halászathoz? Beszéljen ember… vagy mi vagy! – Jusen, hát maga is kijött elém! Annyira sajnálom, de nem bírtam felcibálni a fedélzetre azt a hatalmas cápát. – Miféle cápát, te fémkutyulmány! – Hiába küzdöttem vele két napig! El kellett, hogy engedjem. Nem volt más választásom. – Zadavan, arról beszélj, merre jártál, mit találtál? Látom az arcodon, hogy maradtak még töredékek! – Szólalj már meg, mert szétszerellek én is, most nyomban állj meg előttem és fogj hozzá! – Tudjátok mit? Inkább éneklek nektek valamit:
„Az én hazám hallja…” – „Az én hazám hallja!” „Az én hazám hallja…
– …Szermojov; ez teljesen tönkrement. Olvaszd le! Látni se bírom!
Megjelent: 2025-03-14 20:00:00
|
