Videó

Az Országút – művészet, tudomány, közélet csatorna videója




Keresés a honlapon:


Magén István: Összeütközések

 

 

 

 

Összeütközések

 

Lábszárad ha kecses, tedd te is azt amit ő.

Ovidius

 

11. Összeütközhetnek aszerint, hogy semmi. Véletlenszerű, objektív, értelmetlen. Kanyargó levegőben utazó felhő-járó. Ételmaradék. Az értelem, oszthatatlan, vékony atom. Hogy értsem? Fénylő cetlik, puskák, sztaniolok. Kizökkenti a Földet. Édes, jókedvű, sárgabarack táncosnők táncolnak sapkában. Idő van, a menyecskék lóvá teszik őket. Fölkentelek volna, és kiszabadítottalak volna, mondja, de az még kevés. Megzavarható. Tanács a királynak és a fejedelmeknek.

12. Tengervízzel kevert esőcseppek. (Ud varo ncok) tűz alá vették. Ott vagy a hideg légpárnában. (Go nd ola tok) keringenek a tenger nyílásaiban. Ezen az éjszakán a doktor azt mondta neki. Mendemonda és gyerekek ijesztgetése. Az újkori „hagyomány” jeltelen, de. A gép gondolkodik, de. A jég a felületére tapad. Az örvény által felkavartak (elh ely ez ke d és éről) és méretéről. Semmi nem gondtalan. A táncosnők nem tagadják meg az elveiket. Meghódították ezt a baromira nagy várost. Titkos repülők a város felett. Júlia felolvas az újságból.

13. Egyé válnak bizonyos kiöblösödő, a térre hulló, csonttörő hangokkal. Toroköblögető Kák meg Zék, meg Ók. Megbánták tettüket az (egy kori gyi lko sok). Meggyalázva. Kicsapongó asszonyt nem vehet. Zöld levelekkel teli kiegyenesedő, térdre hulló, és újra kiegyenesedő. Mondja, ebből arra következtethetünk, hogy áldott? (Áldott a te méhednek gyümölcse.) Azért nem, mert évek alatt nem ölték meg egymást. Elementáris erejű, tiszta. Szép a szépek között. Szerették egymást minden ellen. Érdeklik, hosszúak a kezek, vastagok a lábak. A kezükkel a lábukat verik. Júlia összefüggéseiben vizsgálja a dolgokat. A társaság az arckifejezésével röhög. Ez egy kórus szekerekkel és szobrokkal. Ez azt jelenti, hogy tisztán, maguknak mások. Éjjel hallgatom, fogalmam sincs.

14. Szőrös vasak, lomha fal, hajlékony torony, beszélő kávéfőző. A szőlőültetvények szeme fényesen ragyog. Egy vékony fickó a nappali órákban, ilyeténképpen állítólag. Rendezett sorokban, ahogy a vizsgálóbíró kéri. 4 – 500 métert fut, káprázatos és tiszteletlen. (Ingerült kezével összeszurkálja.) Az ő tönkremenetele a tőle kapott pénzen. A sovány nő kenyere a rozs tartalmú burgonyából készült joghurt. (Összef röcsköli.) A semmiből teremtette (Is te n) mégis. Nem tudni, hogy elkanyarodik-e? A tejszínnel semlegesített sovány nő ideges. Buta játék, mellette egy színes főúri kastély, és egy használt nyomkövető. Reszket, megáll, eszébe jut. Követte a parancsait fülnek meg fának, a szantálfa szálkái reszketnek. Sötét lyukak, használ-e az aki ártatlan, megmondja, mire készül, és csak azután nyit tüzet? Tépelődő nevetés. Ezt el kell viselni, odament, és belevágott. (Az a rcáb a.) Tévedés, buszmegálló, vacog, bohóckodik ételekkel, tollakkal. Az északi dombokon született. Toll egészen finom cseppekből. Egy barna ember gurul a földön. Nem haraplak meg, mondja Júlia, még csak nem is. Táncoltak, míg a kutyák meg nem támadták őket. Zavartan forgatták el a tekintetüket. A telítetlen levegőt, és a légköri helyzetet is. Összeestek holtan, Júlia leült az asztalterítőre. Kerek fejű emberek a piros parton, végre eljött az idő. Sárkányrepülővel a magasnyomású tartályba. Magasnyomású kutyák a kohéziós erő miatt. Kedvet kapnak egy sötét kalap árnyékában egész este. Csattogó fülek, mert ki tudja milyen magasról kell leugrani. Folytonosan változnak, és kapkodnak, a fegyverek vastagabbak, mint a lábak. Gerjesztő mosolyok a gyakorlatban. Júlia egyenruhában táncol valamelyik erőműben. Szegletes fejű kutyák, a szemük jókedvű őseiké, megoldásaik kizökkentenek. Megvilágítják a területet, majd ülnek megfelelő távolságban.

14/a. A megsemmisült semmi. Semmi, ami van, darabokra vágott. Oszthatatlan. Igazuk van az egérnek, a nagymamának, a szomszédoknak, meg a hittestvéreknek. A király kitünteti a hóhért. Átugrik egy fára, onnan egy szögre. Júlia sovány, és gyanúsan szép. Ez így megszakíthatatlan folyamat a tetőn, a föld felé csepegő aranysárga lé. Végtelen. Megtisztított lüktető fázás. Átlátszó, különálló felhőrétegek. Általában nincs anyjuk. Alacsony szavak kísérik a számjegyeket. Lemásznak a völgybe, az áldott istent keresik. Névleges terhelés mellett kiskutyák ülnek a mágneses tér körül. A tenger irányában mozdulhatnak el. Nemzedékek vándorlását takarja az erdő. Tetszenek a mozdulatai, és a meglibbenő szoknyák. Képekkel teletetovált bőrén. Nemzedékek bújnak szűk hajlékaiba ugrándozva. Egyik napról a másikra telítődik. (Ne d vess ég tar tal ommal.)

15. Vagy éppen gyakran beavatkozik. Légy hálás, miután az idő mélységéből visszahoztalak, mondja. Sávosan, kézművesség, megvizsgálhatjuk faujjakkal. Faszerszámokkal és falovakkal vívjuk a mohácsi csatát. Több száz ilyen külsejű áll. Kimagasodnak a földből, rám néznek és nem értem őket. Halak állnak a tengerparton. Mészkőből faragott hosszú lábú cápák. Ajkaik között sós nyál. A talajfelszíntől tetszőleges magasságban láttam gurulni a cethalakat, a barakudát, a fűrészes fogút. A fából faragott ember tenyerében. Az ujjait harapdáló csigák. Egy szép kabát az alsóbbrendű fajokra dobva (giliszta, csótány, zsebkukac). Meg lehet enni, tűz fölött megpörgetni, mert szép a víz, hidegek a csillagok és a verebek. Ilyenkor a legmélyebb álmából riad fel az ember. Hallgatjuk, ahogy az ellenség ügyetlen mozdulatokkal lekaszabolja szeretteinket. Az ősz öregek elvégezték számításaikat. Utána kellene járni, hogy hogyan kell halászni emberekre. Az udvaron mélyen megbízható giliszták és szarvasbogarak. Nyulak dünnyögnek, nem (t ud hel yes vá las zt ad ni). Alapítanak és megállapíttatnak, a Duna jegén (csú szk álnak) a (sz ab ad gond olko dók). Kijön egy izé felemelt fejjel, szemüvegesen. Kiszolgáltatja a népét, dicsekszik, kitalált dolgokat ragaszt össze. Fogjátok érezni, hogy vagdalódzik a kezével, meg a lábával, szembe fordul a széllel, megkérdezi. Ez azt jelenti, hogy helytelenül lett megadva a látástávolság. Állítom, mondja, és az értelmét a vállán pihenteti, ez egy középkori technológia. Fúrógéppel szétfúrt vécécsészék. Az égben nyeri el a (ju t alm át). A sztaniol papír darabok próbálnak, mintha köd takarná el a dombokat. A mozgalom túl véres, mondja. A test felépítése a (fe ud ál is) rendszerben, mondja. Futás közben filozófiáról beszélgetünk. Gyufaszálakra támaszkodunk. Ha bátor vagy megküzdesz a hajócsavarral. Az őslakók sokasága érti, látja, hogy megfordulnak a kórház kapujában, miközben szitál az eső.

16. Betörtek, zuhantak (m ocs k os l e lk ükkel). Összecsomagolt szavak a hátizsákban. Szél áll a tartóban, homokban. Bűntudatos, lassú tavasz. Szól a szó, a mondat, a nyögés, mintha szerelem volna. (A go nd olk od ás köz é p pon tj ában.) Különös ókori eszmék minden egyes testben. Gyűlöletet tanítani.

16/a. Első felében leküzdjük a félfogadást. Névtelen nevetésbe szakadt. A domb tetején kigyulladtak az első gyertyácskák, és a gyerekek szembe találták magukat Istennel. Szaladgáltak. Az élet, az csak a félfogadásokon nyilvánul meg. Elárulja a felette repülő madárcsapatot. Szabadkézi késsel lefejezték. Megeredt az idő, és feltartóztathatatlanul szitálva esett. Az agyvelő ideológiai fegyver, veszélyes kísérlet, méltóság gyarapító. Az utolsó pillanatban szokták kivonszolni. Ez a zokogás szerint való Evangélium. A kalapok árnyékában alig látszik az ember. Arról kell döntenie, amiből mese lett valahogyan.

17, Cigarettázott, és rágcsált egész nap. Egy könnycseppből kifolyólag Ilyenkor hosszabbítják meg a lányok lábát, A papírokon nincsenek álomból felriasztott holttestek, az értelem most is száraz és engedetlen. Az utca nevetett, pedig már minden házat lebombáztak. Aztán egy lány, nagy, elrajzolt mellét a ruhájába rejtette. Valahol ült, egy festményen, vagy hol, és cigarettázott. Hűvös volt, végig (g ond ol hat ta volna) a biztonsági kérdéseket. Menj, vedd számba az ilyesmit, és veled lesz isten, mondta. Tömegesen köhögnek és vándorolnak. A bájos szalagokat a nyakán. A kezéből ragadják el. (A s or sát.) Űrlények felsorakoztak elpusztításu(n)kra. Eleven száj a történelemből, amit a hőskor mond. Az (ö rök é le tre) készítenek fel. A csapatok parancsnokainak pontosan. Megszállták a Földet, hogy az egyetemes logika képletétt levezethessék. A gazdaságok ellenállását. Zavaros, nehézkes rend szerint. Megérkeztek, a csapat jobb szárnyán a kő és a lövészek. A támaszpontjaikkal és a szomszédjaikkal. Esténként fellázadok, elmegyek Turkesztánba, mondom. Lovasság, nagy számú ellenséggel. A mai napon kinevezettek gondosan figyelik az ellenség mozdulatait. Előadásokat tartanak, és hadizsákmányt. Kimerülőben. Júlia gyöngycipőjében bukdácsol.

Gémkapoccsal összetűzve, összesrófolva, csatolva. Más történik ott, és más itt. A papíron egy lovaskocsi kibújik a szekrényből. Életnagyságú testeket hoznak, tervszerűen viselkednek a mocsárban. Semmi, csak a nők varázslatosan nyújtózkodnak. A gömbölyű, kerek lányok összetörik a fűszálakat, megdarálják, megfőzik, és leterelik őket az országútról. Olyanná lettek, mintha elestek volna tragikus módon. Talán fehér a víz, talán Somfai imádkozik. Megkeverni a dolgokat kétségbeesetten. Integet a lény, ideje, hogy meghajoljak. Fogom a csuklóját, szabályos utakat teszünk a zöldellő temetőben.

 

 

  
  

Megjelent: 2024-01-01 20:00:00

 

Magén István (Budapest, 1950), 

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.