Videó

A Deák Erika Galéria videója




Keresés a honlapon:


Nyolczas Marcsi: Nem hiszem el

 

 

 

 

Nem hiszem el

 

de elérték az unokák, hogy aggódjam egy gerle miatt, még éjjel is ezen rágódom, kapott-e vizet ebben a rekkenő hőségben, jól tettük-e, hogy elvittük a Tanyaudvarba, megy oda mostanában orvos, megvizsgálja-e, és ha megvizsgálta, lehet-e rajta segíteni, szinte hallom a morgó tanyaudvari dolgozót, amint ingerlékenyen azt rikácsolja, a természet kilöki a gyengéket, de mi nagyon szeretjük ezt a balkáni gerlét, még nevet is adtunk neki, ő a Csoki, mert a tolla vége tejcsokoládé színű, fejecskéje szép barna, a szeme is az, olyan furcsán tudja kinyitni- becsukni, a két szemhéja középen találkozik, alulról és felűről egyszerre indul, hihetetlen,
egészen közelről figyelhetjük, nem láttam még ilyet, pedig megéltem már ezt-azt, és a csőre is különleges, kis dudorok vannak rajta két oldalról, hosszabb is, mint egy galambtól várná az ember, és már nem fél az érintésünktől, érzi, hogy nem bántjuk, adtunk neki szotyolát, egyben lenyelte, jézusom, ugye, nem lesz baj belőle, ez a legújabb, ami miatt izgulni lehet, a gyerekek fájó szívvel indultak el az évzáróra, és megígértették velem, elmegyek, és megnézem mi történt vele, mire elindultam a Tanyaudvarba, már majdnem dél volt, nyáron árnyékban minimum harminc fok, tényleg nem vagyok normális, de csak nyomom a gázt és megyek, mi lesz, ha megint az a mérges elutasító munkás lesz ott, mi lesz, ha már nem is él a galamb, a mi Csoki galambunk, mit mondok a gyerekeknek, félholtra válva csöngetek a díszes, faragott fakapun, kedves fiatal lány fogad, elrebegem, hogy a kalitkába hozott gerle után érdeklődöm, hátra kiált az udvar végében dolgozó férfinek, látom, nem a morcos, máris jön, kezét csókolom a Tanyaudvar gondnoka vagyok, most jöttem vissza szabadságról, miben segíthetek, mondom a bánatom, vigasztal, jöjjön megmutatom mi van a gerlével, adtam neki apró nedves kavicsot, ez fontos, mert így tudja megemészteni a kukoricát, a szotyola héját, és közben látom, hogy már jobb állapotban van, ő egy balkáni gerle, a csőre azért olyan rücskös, mert még fióka, ha kifejlődik, eltűnik a dudor, erős madár, fel fog épülni, mint ezek a kacagó gerlék, tessék nézni, milyen szépek, a maguké is felépül, és betesszük egy nagyobb kalitkába, majd szabadon eresztjük.

Hatalmas kő esik le a szívemről, még az autóban is széles mosoly ül az arcomon, és nem tágít onnan.

 

 

  
  

Megjelent: 2022-02-18 18:00:00

 

Nyolcas Marcsi (Budapest, 1952)

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.