Videó

A Marosvásárhelyi Rádió hangfelvétele




Keresés a honlapon:


Nagy Gusztáv: A halálmadár

 

 

 

 

A halálmadár

 

Fújt a szél, fütyülve sodort el mindent, ami az útjába akadt. Olyan hirtelen jött, hogy ami mozdítható volt odakint az udvaron, nem maradt idő összeszedni. A padlásajtót úgy csapkodta, hogy az idős házaspár attól tartott, alákap a tetőnek és darabokra tépi. Nem tartott sokáig, néhány perc volt az egész. Hirtelen csend lett. A két kis öreg készülődni kezdett, hogy körbenézzenek a ház körül. Előbb a férj lépett ki az ajtón, de éppenhogy félig lépett ki a gangra, hófehérre sápadva, remegve hátrált is vissza a házba. Valamit láthatott, de nem tudta elmondani. Az ajtóra mutatott, hogy zárja be a felesége, de hiába, az asszony nem értette, hogy mit akar.

Végül csak ő zárta kulcsra, majd leült az ágyra. Ijesztő volt az ábrázata. Szinte eldeformálódott az arca. Az idős asszony is megijedt attól, ahogy az öreg teljesen megváltozott. Hiába kérdezte, hogy mi történt, az ember még mindig nem tudott megszólalni. Gyorsan hozott hideg vizet, megmosta az öreg arcát, megmasszírozta a tarkóját, még a szíve környékét is megdörzsölte. Nagy nehezen magához térítette.

Azonnal kérdőre is vonta, hogy mi volt az oka a rosszullétének, és hogy miért kellett bezárni az ajtót?

Kint volt a halál. – suttogta az öreg.

Az asszony értetlenül nézett rá, és ugrott az ajtóhoz. Az öreg riadtan kiáltotta, hogy ne nyissa ki, de ő már kint is volt az udvaron.

Na... ki van itt? Ki van itt?

Senkitől nem jött válasz. És mégis, olyan furcsa, sejtelmes volt az éjszaka, mintha előjelét érezték volna valami borzalomnak, amit nem tudtak megmagyarázni. Az öreg csendes félelemmel, riadt tekintettel ült csak az ágyon. A felesége hiába igyekezett szóra bírni, nem felelt. Mellé ült, próbálta megnyugtatni, hogy ne féljen, nincs odakint senki...

Éjféltájban jelent meg a konyhaablaknál egy nagy fekete madár. Hangosan rikácsolt, szárnyait úgy csapkodta, mintha erőszakkal be akarna jönni az üvegen. Az öregasszony bátran felállt és ment az ablakhoz. Kiabálva átkozta, szidta a madarat, hogy takarodjon onnan.

Amikor a madár végre eltűnt, visszalépett az ágyhoz, ahol az öreg mozdulatlanul, üvegestekintettel nézett a semmibe. Hiába szólítgatta, rázta, ő már örökre szótlan maradt...

 

 

  
  

Megjelent: 2021-09-25 20:00:00

 

Nagy Gusztáv (Pusztaföldvár, 1953) író, költő, műfordító

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.