Keresés a honlapon:

Beszélgetés Pogány Gábor művészettörténésszel az 50. Gyulai Művésztelep kapcsán (Albrecht Júlia)

Albrecht Júlia: Mintegy ajtó IV.

Gábor, mikor találkoztál először a telep tagjainak a műveivel, illetve mikor, hogyan tűnt föl csoportos megjelenésünk?

Valamikor a ’70-es évek közepe-vége felé. Akkor még csak úgy egyenként... Jól emlékszem például terád, az ajtóidra...[1] Aztán Balogh Gyulára. Ő akkor volt a Fiatal Képzőművészek Stúdiójában, amikor én ott serénykedtem a Stúdió körül.[2] Fölfigyeltem arra, hogy mennyire extra és mennyire nem beskatulyázható a ’70es évek végének a skatulyáiba. Akkor nem volt ilyen skatulya vagy inkább elfelejtettük, és még nem vettük újra elő... Annyira, hogy az első konkrét kapcsolatom úgy alakult Balogh Gyula festészetével, hogy dolgom volt vele. Azzal a képével foglalkoztam, amelyik egy kis konyhaasztali csendélet volt.[3] És a reprója megjelent az NDK-beli Form und zweck című, ipari formatervezéssel foglalkozó lapban.[4] 

 

Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>

 

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2020-02-14 06:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.