Keresés a honlapon:

A magyarság tipikus megtestesítője – Nagy István festőművész a Kieselbach Galériában (Mészáros Ákos)

Bár mindig a látható valóságból indul ki, a látvány radikális átírása és átlelkesítése révén mégis ikonszerű műveket hozott létre, amelyek az archetípus nyelvén szólalnak meg...

Munkácsy Mihály: Krisztus Pilátus előtt, Rembrandt: Éjjeli őrjárat, Egry József: Aranykapu, hogy csak néhány nagy festőművész főművét említsük. Ezek a képek mai szóhasználattal élve emblematikus alkotások: minden művészetszerető pontosan tudhatja, mit ábrázolnak. Főművek a javából, nemcsak igényes kivitelük, a megfestés módja, az ecsetkezelés és a témájuk miatt, hanem a méretüknél fogva is, hiszen ezek a vásznak nagyok, szélességük eléri akár a nyolc-kilenc métert.

Van azonban egy kevésbé ismert magyar festő, Nagy István, akiről keveset hallunk. Talán azért, mert a már rég letűnt paraszti világot ábrázolta a 19. és a 20. század fordulóján. Képeinek témáit az erdélyi havasok komor rengetegében találta meg, vagy éppen az Alföldön, Baja környékén, ahol utolsó éveiben a családjával élt. Vásznai átlagos méretűek, a legtöbbször nemigen haladják meg az egyméteres szélességet. 

Tovább a magyarkurir.hu cikkére >>>

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2019-09-13 06:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.