Keresés a honlapon:

A titokzatos látnok (Lajos Sándor)

Abban a folyamatban, ahogy a 19. század végén, a 20. század elején a színház önálló művészeti ággá vált, voltak olyan újítók, akik évtizedeken keresztül vezettek színházakat és nyilvánvalóan kompromisszumokra kényszerültek a hétköznapokban. Ilyen volt Max Reinhardt vagy Konsztantyin Szergejevics Sztanyiszlavszkij. Voltak olyanok is, akik erős víziókkal, határozott elképzelésekkel rendelkeztek arról, hogy mivé fejlődhetne a színház, de nem rendelkeztek a megfelelő gyakorlati érzékkel, hogy ezt meg is valósítsák. Ezeknek a prófétáknak a kinyilatkoztatott eszméi azonban óriási hatással voltak másokra, akik színházi munkájukhoz sok segítséget kaptak tőlük. Nem túlzás prófétáknak nevezni olyanokat mint Adolphe Appia, Edward Gordon Craig vagy Antonin Artaud, mert egyrészt írásaik nem gyakorlati útmutatók, hanem költői látomások, másrészt tényleg sok minden valóra vált a jövendöléseikből.

Tovább az origo.hu cikkére >>>

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2019-01-11 06:00:12

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.