A zenit (beszélgetés Hétvári Andreával)
Hétvári Andrea: Azt hiszem, elsősorban a látható valóság viszonylagosságának és a láthatatlan valóság valódiságának bizonyítéka, a jin-jang szimbólum eleven megtestesülése, nappal és éjszaka eltéphetetlen összefonódása és a mindenekfelett való hit, hogy az összes létező százarcú boszorka (a százarcú boszorkaság) odafordulással, szeretettel és megtartó figyelemmel megszelídíthető volna, főleg úgy, ha a világ legszabadabb és egyben legőszintébb, tisztaszívű Szegény Dzsonijának és Árnikájának figyelmét, megértését és szeretetét adnánk mellé. Odafordulás híján pedig marad a viharszínű százarcúság, de a vaspántok azért mégsem mozdíthatatlanok. Vagyis a recept minden esetben – Geszti Pétert idézve – az, hogy egy meg egy az végtelen, és ez nemcsak a mindennapi életben, az üzletpolitikában vagy a szerelemben igaz, hanem az élet láthatatlan síkján is, sőt, ott igaz csak igazán.
Tovább az ujforras.hu cikkére >>>
Megjelent: 2015-10-15 14:00:00
Ez a Mű a
Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.