Keresés a honlapon:

Mégis értjük (Interjú Bódis Krisztával)

– Most először írt gyerekkönyvet. Ha belegondol, annak idején vagy akár most is, mit várt, mit vár egy könyvtől? Milyen a jó könyv?

– A könyvek engem arra tanítottak, hogy a világ árnyalt és bonyolult. Tanuljak meg gondolkodni, és felejtsek el ítélkezni, hogy a teremtés eredeti gazdagságából minél inkább részesüljek. Az ember egyszerre állati lény és egyszerre lakozik benne isteni mag, jóra, szépre való törekvések csírájával. A világban tombol a gyűlölet és párhuzamosan, hatalmasan szerény rezgéseivel a szeretet és a béke lehetősége. Ezzel csak olyasmit szeretnék eldadogni, hogy a tolerancia, az együttérzés egyszerre természetes, és lehetséges, a rasszizmus és a kierekesztés úgyszintén. Nevelődés, döntés, gondolkodni akarás, belső fejlődés szándékának kérdése, hogy az életben merre tartunk. Minden egyes pillanatban metafizikus értelemben döntések előtt állunk. Erre jó ráeszmélni minél korábban. Szerintem egy regény ilyen módon, ebben a szférában képes hatni. Hiába szeretnénk hatékony módszert előállítni bizonyos jelenségek ellen, a regénynek nincs direkt hatása, mert a regény nem fegyver. Nem tünetekre lövő gyógyszer. Ha egy regény megsebez, akkor képes gyógyítani is. Talán a Carlo Párizsban ilyen. Kicsit megzavar, összezavar, elgondolkodtat. Erősít, árnyal, enyhít.

Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2015-01-26 11:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.