Keresés a honlapon:

Aszály (Pál Ferenc)

(Kép forrása: freepik.hu / 1749.hu)

Pál Ferenc esszéjében a brazil irodalom aszály-mitologémáját járja körül.

Avissza-visszatérő elnyúló szárazság – amely már évek óta Európában is jelen van – irodalmi toposszá vált Brazíliában.  Az ország északkeleti vidékeit ciklikusan sújtó aszály nemcsak a növényzetet és az állatvilágot tizedeli meg, hanem hatalmas embertömegeket kényszerít elvándorlásra. Az első, irodalmi szempontból is értékelhető beszámoló erről a sertão-t sújtó csapásról Euclides da Cunha Os Sertões (’Bozótos pusztaság’) című, 1902-ben megjelent, a tudós esszé és a dokumentumregény keverékének tekinthető művében jelenik meg. A szerzőt pozitivista szemlélet vezeti, amikor tudományos igénnyel – amelyet az irodalomtörténészek „tudományos barokknak” neveznek – közelít a sertão mélyén az 1890-es évek derekán kirobbant felkelés okaihoz és leveréséhez. A kietlen pusztaság leírása után, mielőtt rátérne a vallási köntösbe öltözött felkeléssel vívott küzdelemhez, hosszan elemzi a bozótos pusztaságban élő embereket, és itt olvashatjuk a fenyegető aszályra való felkészülés szinte már költői leírását:

Tovább a 1749.hu cikkére >>>

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2026-10-20 14:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.