VideóA MNMKK - Petőfi Irodalmi Múzeum csatorna videója Keresés a honlapon: |
Egy magyar költő, akit kétszer is jelöltek Nobel-díjra (Szakonyi Károly)
Weöres Sándor nevét idehaza szinte mindenki ismeri, költészetét azonban már kevesebben. Pedig ámulatra méltó csodát művelt a nyelvvel, a szavakkal vagy szinte csak a betűkkel, zenévé varázsolta őket s velük a szellemet, éterivé, mégis földi egyszerűségűvé emelte a gondolatot. Weöres Sándorról méltán elmondható, hogy költőnek született. A csöngei földbirtokos és hivatásos huszártiszt fia tizenöt évesen már olyan verseket írt, amelyekre Osvát Ernő is felfigyelt. Sándor nehezen bírta az iskolát, gyönge alkata miatt egy ideig magántanuló volt Csöngén, a szombathelyi Faludi-gimnáziumból kimaradt hatodikban, de később továbbtanult Győrben és Sopronban, majd 1932-ben érettségizett. A pécsi Erzsébet Tudományegyetem jogi karára iratkozott be, majd átment filozófia–esztétika szakra; 1939-ben doktorált, disszertációjának címe A vers születése volt. Babits rendre közölte verseit, 1935-ben pedig Weöres Sándor Baumgarten-díjat kapott. A pénzt utazásra fordította: Bombay, Ceylon, Szingapúr, Manila, Sanghaj (ahogy később, Károlyi Amy költőnővel 1940-ben kötött házassága után Róma, Görögország és megint Kína) tájékozódásának célja lett. Tovább a kultura.hu cikkére >>>
Megjelent: 2025-01-23 14:00:00
![]() |