Keresés a honlapon:

Ha nem lehetnék színész, akkor is itt maradnék – Csonka Szilviával Turbuly Lilla beszélgetett

Csonka Szilvia Fotó: Mészáros Forrás: Weöres Sándor Színház

Szolnokról a Bárkán és a Vígszínházon keresztül Szombathelyre vezetett az útja. Csonka Szilvia a szombathelyi Weöres Sándor Színház alapító tagja. Kitartóan készült a pályára, majd főszerepek sorát játszotta el, de számára nem a színház az egész világ.

Hogyan kerültél színházközelbe?

Nem voltak családi előzmények, édesapám kőművesmester, édesanyám varrónő. Mégis nekik köszönhetem az első – közvetett – színházi élményeket. Szolnokon éltünk, és nekik bérletük volt az ottani színházba. Mindig megvártam, hogy hazaérjenek az előadásról, és kifaggattam őket, hogy mit láttak. Valahogy ösztönösen érdekelt, hogy mi történhet ott. Aztán megnyertem egy mesemondóversenyt, és ezen felbátorodva, amikor édesanyám látott egy hirdetést az újságban, hogy gyerekszereplőt keresnek a III. Richárdba, azt mondta, megpróbálhatnám. Így lettem Clarence lánya ebben a Fodor Tamás rendezte előadásban. Beleszagoltam a színház levegőjébe, és nagyon megtetszett. Gyerekszeplőként láthattam színpadon három későbbi szombathelyi kollegámat, Szerémi Zoltánt, Vlahovics Editet és Mertz Tibort, akik akkoriban Szolnokon játszottak.

Tovább a szinhaz.net cikkére >>>

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2024-07-17 06:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.