Keresés a honlapon:

„Habár a világ nem teljesen kiismerhető, valamit mégis kell mondani róla” – Interjú Bánki Évával (Maczák Orsolya Rita)

Bánki Éva Fotó: Bánki Éva (Kép forrása: kortarsonline.hu)

Bánki Éva a kortárs magyar irodalom egyik legkiterjedtebb érdeklődésű szerzője, ennek elismeréseképp lett az idei év egyik József Attila-díj-kitüntetettje. Többek között szerteágazó tudományos és alkotómunkájáról, a középkor tanulságairól és az alkotóközösségek fontosságáról beszélgettünk.

Nagykanizsa, Budapest, Lisszabon, Velence életed talán legnagyobb állomásai. Milyen hatással voltak ezek a helyszínek szakmai és művészi érdeklődésedre? Tervezel-e még nagyobb külföldi utazást?

Az az igazság, hogy elsősorban kalandvágyból utaztam egész életemben. A szakmai érdeklődés inkább az anyagi alapot és a morális felmentést jelentette. Tizennégy éves koromban költöztem el a szülővárosomból, mert fojtogatónak éreztem. A pozitívumait, azt, hogy milyen élményeket és műveltséget adott, csak később ismertem fel. Azóta is próbálok budapestivé válni, miközben állandóan elvágyódom innen. Sok helyre jutottam el ösztöndíjjal: Poitiers-be, Santiago de Compostelába, Rómába. Egy negyedévet a lányommal Velencében is eltölthettem. Több ízben is eltávolodtam a Kárpát-medencétől mostanra, és egy amolyan mediterrán-latin irányba változott az ízlésem, az érdeklődésem és vele én magam is. 

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>

 

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2024-06-09 14:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.