Keresés a honlapon:

Cserna-Szabó András: Ez nem csak egy kulturális apokalipszis lesz, hanem egy végleges, fizikai világvége (Marik Noémi)

Fotó: Pavel Bogolepov | Forrás: Népszava

Az irodalom olyan játék, ahol simán belefér a csalás, sőt, csalás nélkül nem megy, íróként pedig kutya kötelessége az olvasót szórakoztatni – vallja. Kortársait felvillantó stílusparódiái Karinthyt idézik, abszurditása Örkényt, akasztófahumora Tömörkényt, de Móricz öröksége is erősen jelen van. Az utolsó magyarok című új novelláskötete kapcsán beszélgettünk. Interjú.

Alapvetően novellistának vallja magát, mondván, ez a prózairodalom csúcsa. Mit tapasztal, a felgyorsult világ és az ingerdömping, ami a tartós figyelemre, no meg a türelemre is kihat, és gyorsfogyasztóvá tesz, kedvez a rövidebb formának?

Igen, ez lenne a logikus. Ezt gondolta már Örkény is 1968-ban, az Egyperces novellákhoz írt Használati utasításában. Hogy az olvasónak egyre kevesebb ideje lesz, így a novella válik az elsődleges prózaműfajjá. Csakhogy a világ nem mindig logikus. Mert éppen az ellenkezője történt. A közönség és a kánon ma nagyon kevés dologban ért egyet, az egyik ilyen a nagyforma. A sikerkönyvek és a szakma által díjazott művek is főként a nagyregények közül kerülnek ki. Általános vélekedés, hogy a novellista az az író, aki még fiatal, még nem tud regényt írni. Ha majd megtanul rendesen írni, akkor majd leteszi az asztalra azt a nagyregényt, ami alatt beszakad az asztal. Nem véletlenül látjuk, hogy az írók egy része egy ilyen „Ki tud vastagabb könyvet írni?” című versenyben van. 

Tovább a nepszava.hu cikkére >>>

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2024-06-05 14:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.