Videó

Részlet az MTVA P´amende, 2024.04.18-i adásából a henti79 csatornán.




Keresés a honlapon:


A cigányok Tündérországát megálmodta, Az ember tragédiáját lefordította - Nagy Gusztáv interjú (Ménes Attila)

Fotók: Hartyányi Norbert / Kultúra.hu

A roma anyanyelvünkön kívül soha semmink nem volt, és ha ezt is elhagyjuk, akkor mint népcsoport megszűnünk – mondja a mélyszegénységből költővé, tanárrá, lapszerkesztővé vált Nagy Gusztáv, akivel a hagyományos cigány életmódról, versírásról és az újrainduló Cigány vagyok újságról is beszélgettünk.

Békés megyében születtél, nehéz körülmények közt cseperedtél fel. Hogyan emlékszel vissza a gyerekkorodra?

Nyolcan voltunk testvérek. Engem három hónapos koromtól a nagybátyámék neveltek. Nekik nem lehetett gyerekük, mert a nagybátyám az első és a második világháborúban is megbetegedett, sok évig volt fogságban. Mondhatom, hogy két apám és két anyám volt. Nekem mindig több jutott, mint a többi testvéremnek, mivel itt is, ott is otthon voltam, és elkényeztettek, mert öt lány után születtem. A nagy szegénység ellenére boldog gyerekkorom volt, szép emlékeim vannak. Apám és a nagybátyám fúrókészítő kovácsok voltak, a nagybátyám lovakkal is üzletelt. Szerette a lovakat, mert az első világháborúban huszár volt a hadseregben. Sosem cigánytelepen, hanem a faluban, a többségiek mellett laktunk, és sokat segítettünk egymáson az utcabeliekkel. Ha kellett, akkor úgy, hogy fuvaroztunk nekik, ha kellett, akkor szerszámkészítésben segítettünk. Tavasszal engem is faluról falura, tanyáról tanyára vittek, hogy az áruikat eladják: fúróval, ácskapoccsal, szeggel, patkóval, késekkel, baltákkal kereskedtünk, őszig haza se mentünk. Szóval vándoroltunk egész 1959-ig, amíg iskolába nem mentem. Hol a közeli tanyák mellett éjszakáztunk, hol a falu szélén, a tanyák és a falu között. Mindig vártak minket a tanyasiak, a falusiak. Sokkal nagyobb volt a szolidaritás az emberek között, mint manapság. Habár akkor is úgy volt, hogy megvették az áruinkat, és utána kész, vége. Szóval kicsit tartottak is tőlünk.

Tovább a kultura.hu cikkére >>>

  
  

Megjelent: 2024-02-14 14:00:00

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.