Videó

A PécsTV videója




Keresés a honlapon:


Biblia 2.0 – Visky András: Kitelepítés (Vidéki Péter)

 

Visky András A történet vége: a régi Isten című versében (Nevezd csak szeretetnek, Jelenkor Kiadó, Bp., 2017) a Kitelepítésben is megjelenő falusi harangozó mesél a régi Isten haláláról, akinek „nagyon is udvarias férfiak” „megvagdosták a húsát / sót dörzsöltek bele / körme alá fényes gombostűket szúrtak”. A versben úgy hatol egymásba a kommunista diktatúra kegyetlensége és Jézus szenvedéstörténete, hogy míg a földi szenvedést szakralizálja, a Megváltó szenvedését a jelenben ható valóságként mutatja fel. Az író Beckett A játszma végecímű művének központi kérdését pedig így fogalmazza meg a Mirevaló a színház? – Útban a theatrum theologicum felé (L’Harmattan, Bp., 2020) című könyvének előszavában: „(…) az ember története elmondható-e istentörténetként, és megfordítva, az istentörténetnek vannak-e jelentésképző találkozási pontjai az emberével?” Visky regénye az említett versben és kérdésfeltevésben megközelített poétikus léttapasztalatnak és világérzékelésnek a dramatikus nyelv hiányosságát is megidéző narratív megfogalmazása. Isten neve kimondhatatlanságának és kimondásának feszültségéből, a hit időnkénti elvesztéséből, az Örökkévaló „nem mindig” létezéséből következik, hogy Isten történés. A Kitelepítés a Visky család, a kommunista diktatúra, a kényszermunkatáborok, a kiűzetés-szabadulás, a fogság-szabadság, a szerelem, a felnövés és az emberi-írói küldetés történeteként is olvasható, de végső soron, eszkatológiai értelemben: Isten története.

Tovább az esolap.hu cikkére >>>

  
  

Megjelent: 2023-10-27 14:00:00

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.