VideóAz Országút – művészet, tudomány, közélet csatorna videója Keresés a honlapon: |
A tépett papír, amit az eső megroncsolt, magához hívott – Interjú Géczi Jánossal (Szabó B Eszter)
Aki ismeri Géczi János József Attila-díjas költő pályáját, pontosan tudja, hogy nem lehet vele csupán egyetlen dologról beszélni, mivel a munkássága rendkívül szerteágazó. Ha azt mondom, író, költő, biológus, képzőművész, 1981-től a nyugdíjba vonulásáig szabályos egyetemi pályát befutó tanár és kutató, talán még nem is mondtam el mindent. Most a képzőművészeti énjére voltam kíváncsi, hiszen hamarosan kiállítása nyílik 2023 Európa Kulturális Fővárosában, Veszprémben, a Művészetek Háza Dubniczay-palotában. Budapesten, a Szent István parkban találkoztunk, de hamar rájöttünk fotós kollégámmal, hogy inkább a sűrű betonrengetegbe kellett volna menni, hiszen Géczi – a rózsa szimbólumtörténetének kutatója lévén – nem tudott betelni a Márk Gergely nemesítette, éppen rügyező rózsák ágyásaival. Beszélgetésünk témája most mégsem a rózsa, hanem a közelgő kiállítás, ahol megláthatjuk, hogyan lesz plakáthulladékból műalkotás. Hogyan tartozik az írói léthez a plakáttépés? Mediterrán-mániás vagyok, a hetvenes, nyolcvanas években – háromévente lehetett – Görögországgal kezdtem ismerkedni, majd átszoktam Olaszországba, leginkább Rómába. Az egykori nyugat tehát délen kezdődött számomra. Az olasz főváros sajátossága és egyben különlegessége, hogy minden darabkájában egyidejűleg háromezer év van jelen, a háromezer éve együttesen képes megjelenítődni. Ahhoz hasonló épületek alkotják a várost, amelynek alsó szintjén ókori színház lapul, az első emeleten viszont huszonegyedik századi, forgalmas ékszerbolt húzódik, amelynek a falán Pollock-festményt látni, az üzlet fölötti szinteken pedig középkoriasan maradt lakásokban helyiek élnek. Róma jelenében ott a város és egy birodalom múltja.
Megjelent: 2023-04-28 14:00:00
|
