Videó

A tegnap.ma videója




Keresés a honlapon:


A boldogság múlt idő – Jónás Tamás: Kívülálló (Benedek Szabolcs)


Fotó: Jónás Tamás

Én is kívülálló vagyok, nem vagyok sehol biztonságban – jelenti ki zokogva egy zuglói megállóban Jónás Tamás új regényének egyik szereplője. Arról pedig, hogy mit kell értenünk kívülállóság alatt, a szöveg egy másik pontján világos definíciót kapunk az elbeszélő-főhőstől: „Mivel legfőbb törekvésem mindig is az volt, hogy a lehető legtöbb dologból maradjak ki, amit az élet kínál, akkor, amikor elveszettnek éreztem magam, egyszerre a legnyugodtabb is lettem: történhet bármi, már haszontalan dolog tiltakozni. Kíváncsi lettem, mi vár arra, aki megengedi magának, hogy sodródjon. Az első lépéseket persze meg kell tenni, és már az is meghatározza valamennyire, mi történhet, hogy merre tartanak, illetve merre nem ezek az első lépések.”

A regény néven nem nevezett elbeszélő-főhőse tehát sodródik. Kérdésként persze felmerülhet, hogy lehet-e valakit hősnek nevezni mindaz alapján, ahogyan a szó szoros értelmében keresztülbukdácsol a mindennapokon, és az egyik drogos kalandból a másik szerető karjaiba zuhan. Erre a határozott válaszom, hogy igen, lehet. Elvégre a narrátor az alkalmi kielégüléseket hozó szexuális aktusok és tudatmódosító szerek bűvkörében rendezett tébolyult ámokfutásában a látszólagos céltalanság és a vergődés közepette – sőt nem kismértékben ezek helyett – olyasmit akar meglelni, amit egyébként sehol nem talál. Éspedig azért nem, mert kívülállóságra van predesztinálva a gyerekkora óta.

Tovább a hang.hu cikkére >>>

  
  

Megjelent: 2023-04-18 14:00:00

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.