Keresés a honlapon:

„A kamera mindenkit feszélyez” – Kleb Attilával jazzről, megtalált közönségről és a márványtömbök fotózásáról (Hujber Katalin)

 
Kleb Attila (fotó: Bazánth Ivola)

 

Kellően harmonikus a helyzet: Kleb Attila zenészekről készült fotói közt ülünk az Eötvös10-ben, miközben a jazzről beszélgetünk. A remek portrék egytől egyig jazz-muzsikusokat örökítenek meg. A fotós-koncertszervező neve egybefonódik a jazzel és a fotózással. Most épp a várost készül szétfeszíteni – vagy egyberántani? – a JazzFest Budapesttel.

A képeiden körbenézve, felmerül az emberben a tyúk-tojás dilemma. Fotó vagy jazz? Mi volt előbb?

Egyértelműen a fotózás. A zenei karrierem nagyon rövid ideig tartott – két hónapig. Gitározni tanultam és belefutottam egy nem túl kellemes szolfézstanárba. Már általános iskolás koromban fotóztam, mi voltunk az az osztály a gimiben, akinek két tablója készült, egy normál, meg egy „bolond”. Később, a fotós iskola után az MTI-ben kezdtem, és egy koncertes ismerősöm révén én lettem a Music Television kelet-európai promócióinak a fotósa, ami marha nagy dolog volt akkoriban. A fizetésemet ugyan dollárban kaptam, ami miatt például arra, hogy legyen egy rendes hifim, addig kellett várnom, amíg egy ausztrál ismerősöm meg nem vette nekem a dollárboltban. Akkor összejött hozzá egy jó kis CD-gyűjteményem is.

Tovább  a fidelio.hu cikkére >>>

 

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2022-04-27 14:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.