Keresés a honlapon:

Felborult táncrendek – Hód Adrienn / Hodworks – Unusual Symptoms / Theater Bremen: Harmónia – Trafó – Kortárs Művészetek Háza (Török Ákos)

 
 Fotó: Jörg Landsberg

Az egyik pár mellett egy kerekesszék jelzi, hogy valamelyikük mozgáskorlátozott, de idő kell hozzá, hogy rájöjjünk, melyikük…

Sokan emlékezhetünk arra a Monthy Python jelenetre, amikor Tarzan szerepére egy féllábú férfi jelentkezik. A felvételiztető igyekszik nem megbántani a hiperpozitív delikvenst, akiről viszont minden szelíden megfogalmazott elutasítás lepereg. Végül talán abban maradnak, hogy amennyiben csupa lábnélküli ember jelentkezne, a féllábú férfi bizonyosan megkapja a szerepet. Min nevetünk, amikor ezen nevetünk? Egyáltalán illik (még) ezen nevetni? Vagy azon, hogy egy mozgássérült ember úgy nyeri meg a táncversenyt, hogy csak egy kóláért sétált át a táncparketten?

A harmónia arányos egymáshoz illést jelent, élőlényként az összhangot önmagunkkal, másokkal és/vagy a környezetünkkel. A viszonyunkról környezetünkhöz pedig sokat elárul a nyelv, amely folyamatosan alakuló, eleven lenyomata annak, hogyan gondolkodunk a világról és benne önmagunkról.

Tovább a kutszelistilus.hu cikkére >>>

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2022-02-26 06:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.