Videó

A Kincskereső videója




Keresés a honlapon:


Író barna zakóban – Sherwood Andersonról (Hamerli Nikolett)

Hemingway elveszett nemzedékének van egy tagja, aki mára a magyar olvasó számára is csaknem elveszett: Sherwood Andersont most fordítója, Hamerli Nikolett próbálja visszaszerezni a magyar olvasó számára. 

Az 1920-as ’30-as években kevés ismertebb amerikai író akadt Sherwood Andersonnál (1876–1941), és ez nem csupán országa határain belül volt igaz – Gertrude Stein kora legjobb stilisztájának tartotta őt. Termékeny író volt, szinte minden műfajban alkotott, írt regényt, novellát, verset és drámát. Nem csupán a korabeli kritika, de az utókor szerint is vele indult útjára a minden ízében amerikai próza. Olyannyira, hogy formabontó, közvetlen és élő hangon megszólaló, mélyen lírai stílusával egész nemzedékeknek kövezte ki az utat, amelyen később nem kisebb írók jártak, mint Hemingway, Steinbeck vagy Faulkner. Anderson, a számtalan szakmát megjárt, nem éppen klasszikusokon nevelkedett szerző az utókor számára maga is klasszikussá vált. Életének egy Charles Bukowski által is megverselt fogpiszkáló vetett nem várt véget 1941-ben. („Látom, amint Sherwood Anderson lenyeli / azt a fogpiszkálót, mely végzett vele”[1])

Tovább a 1749.hu cikkére >>>

  
  

Megjelent: 2022-01-13 14:00:00

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.