Videó

A Pécs 8 csatorna videója




Keresés a honlapon:


Önmagáért a művészi teljesítményért – Interjú Baráti Kristóffal pályakezdésről, menedzselésről, külföldi lehetőségekről (Mészáros Marina)

Baráti Kristóf hegedűművész, szülei szintén zenészek, akik a 80-as években Venezuelában vállaltak munkát, így adódott, hogy 2-12 éves kora között Dél-Amerikában élt, tanult, szocializálódott. Számos díj ‒ többek között Bartók-Pásztory-díj, Prima-díj, Liszt- és Kossuth-díj ‒ birtokosa, bár szerinte a sikert nem díjakban mérik. A járványhelyzet hatására átértékelődött benne zenei pályája: másképp szeretné folytatni a koncertezést.

PRAE.HU: Melyek azok a meghatározó események az életedben és a művészetedben, amelyekre fordulópontként tekintesz?

Attól függ, hogy az ember hova teszi a lécet, mert fordulópont nagyon kevés van. Ha szigorúan veszem a kérdést, akkor az egyik az, amikor hazajöttem, a szüleim pedig kint maradtak Venezuelában. Tizenegy éves voltam, amikor a Zeneakadémia előkészítő osztályába felvételt nyertem, ez mindenképpen óriási váltás volt. Körülbelül hat évvel később Párizsban kezdtem tanulni, tizenhét évesen vettem részt a párizsi Jacques Thibaud Nemzetközi Hegedűversenyen, ahol találkoztam az akkori mesteremmel, Eduard Wulfsonnal (a Stradivari Társaság igazgatója, a szerk.), akivel több mint nyolc évet dolgoztunk együtt. Ezt is egy nagyon fontos pontnak érzékelem. Érdemes még kiemelni a közös munkát Valerij Gergijevvel, a vele való találkozás mindenképpen fantasztikus zenei élményt jelentett.

Tovább a prae.hu cikkére >>>

  
  

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.