Videó

Vállalkozásuk az élet – Szávai Géza és Szávai Ilona 

Az Erdély TV videója




Keresés a honlapon:


Közös kísértetek Mike Flanagan: The Haunting of Bly Manor / A Bly-udvarház szelleme (Sztercey Benedek Szabolcs)

Bly Manor végsősoron egyetlen dolgot akar igazán megmutatni: az elmúlást.

Az utóbbi fél évtized horrortermése minden bizonnyal egy külön alfejezet lesz a filmtörténetben. A 2014-es Babadook, majd az olyan filmek, mint a Valami követ (It Follows), A boszorkány (The Witch), az It Comes at Night, az Örökség (Hereditary), Tűnj el! (Get Out), az elmúlt évből pedig a Mi (Us), Fehér éjszakák (Midsommar) és A világítótorony (The Lighthouse) című alkotások határozottan sok közös jellemzővel bírnak: mindegyikben tetten érhető a szerzőiség, egyfajta „újkomolyság” és „újőszinteség” jellemzi őket, a hangsúly a személyes, intim drámákon van, azok között is dominánsak a családi viszonyok, a „szörny” szinte minden esetben az emberből, emberi érzésekből és/vagy társadalmi viszonyokból fakad, illetve maguk a szerzők is kerülik a horror címkét, Jordan Peele például következetesen társadalmi szatíraként hivatkozik a Tűnj elre, míg Ari Aster családi drámaként az Örökségre. [A jobb híján egyelőre „poszt-horrorként” címkézett filmekről írt tanulmányunk ide kattintva olvasható – a szerk.]

Tovább a filmtett.ro cikkére >>>

  
  

Megjelent: 2020-11-01 06:00:00

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.