Keresés a honlapon:

Magyar fanyar – Wessely Gábor: A szarvasgomba rút kis gumó, de értékes

 

 

 

 

A szarvasgomba rút kis gumó, de értékes 

Egy nagy ötlet és egy kis anyagi ráfordítás

 

Ulrich József és Kopi sikerrel járt a szarvasgombás tölgyerdőben

A mezőgazdasági innováció fontosságát hangsúlyozza, az adott terület minél hatékonyabb kihasználását szorgalmazza Ulrich József. Szarvasgomba-termesztésbe kezdett Hőgyészen, s már országszerte 15 helyen alkalmazzák a módszerét.

 

HŐGYÉSZ Szépen lehet a szarvasgombával keresni. Csak meg kell keresni. Ez a gombafaj ugyanis a föld alatt él, egyes fafajok és cserjék gyökerén (tölgy, gyertyán, erdei fenyő, vagy mogyoró), szimbiózisban a gazdanövénnyel. Csúnya kis gumó, viszont roppant értékes, az ínyencek kedvence. Gyakorlatilag fűszerként használják. Egy gombapörkölt belőle igen drága mulatság lenne, ugyanis kilója, minőségtől függően, 30-600 euró is lehet.

 

Gombák királya, királyok gombája

 

Császárok, királyok, pápák kedvenc csemegéje volt a szarvasgomba évszázadokon át. Nem hiányozhatott XIV. Lajos és Napóleon asztaláról sem. Mintegy hetven fajtája van, Európában ennek a fele él, nálunk a fekete színű – a fekete arany – a legelterjedtebb. Esetenként félkilós példányokra is bukkannak, melyek gazdaggá tehetik a megtalálót. Az eddigi legnagyobb gombaüzlet egy árverésen köttetett. Egy hongkongi vásárló, egy, közel másfél kilós szarvasgombáért, 65 millió forintnak megfelelő összeget fizetett. Hűtve jól tárolható. Keresett cikk íze, illata miatt, de azért is, mert kutatók – és nem kutatók – szerint fokozza a szexuális vágyat. Fogyasztható nyersen vagy főzve, darabokra vágva vagy reszelve. Elkészíthető ragusan vagy roston. Jól megy vadhoz, szárnyashoz, tojáshoz, májhoz és édességekhez egyaránt.

 

Ebből is látható, hogy a minőség eléggé változó. Júniusban indul a szezon, ilyenkor még nem annyira érett, nem annyira márványos, nem annyira illatos a szarvasgomba, mint szeptemberben, amikor a legkeresettebb a világpiacon. Itthon még csekély a fizetőképes kereslet. Pedig kínálat már van, nemcsak vaktában kereső alkalmi árusok, hanem termesztők által is. Az úttörő, a technológia kidolgozója a hőgyészi Ulrich József volt. S már az országban, körülbelül 15 helyen alkalmazzák a módszerét.

– A gondolat 1990 óta foglalkoztatott – mondja. – Akkor, ebben a hőgyészi erdőben, egy-két tölgyfa alatt, természetes körülmények között megtaláltam a szarvasgombát. Töprengtem: hogyan lehetne szaporítani. Kidolgoztam a módszert: az elültetendő makkot kezeljük a szarvasgombából kivont spóraszuszpenzióval. A 2001-ben telepített hét hektár tölgyes így működik. Az első termés 2008-ban mutatkozott, s 2010-től kezdett hasznot hozni. Ez a jövő. Nem elég búzát meg kukoricát vetni. A cél az, hogy az adott területet minél hatékonyabban hasznosítsuk. Búzánál hektáronként százezer forint jövedelem várható, itt meg egymillió.

Régen disznókkal kerestették a szarvasgombát, de azokkal közelharcot kellett vívni a termésért. Sokszor megették. Ezért alkalmasabb a kutya. Kiszagolja, megmutatja, hol van, megkóstolni viszont nincs kedve. Ulrich József szerint a labrador és a németjuhász a legalkalmasabb erre a munkára, de a keverékek is jók lehetnek. Az ő segítője, Kopi is az. Fél év alatt tanította be.

Lassan minden kialakul, a helyére kerül, a telepítéstől a begyűjtésig és értékesítésig. A területet érdemes körülkeríteni, hogy ne túrják fel a vaddisznók. A legnagyobb felvevő a német és az olasz piac, de került már hőgyészi gomba londoni és tokiói asztalokra is. Megalakult a Szarvasgomba-termesztők Országos Egyesülete, Ulrich József elnökletével. Szeptemberben Hőgyészen tartanak fórumot, telepítési és gyűjtési bemutatóval. Az elnök a mezőgazdasági innováció fontosságát hangsúlyozza. És szívesen átadja tapasztalatait.

– Bennem nincs szakmai féltékenység – mondja –, nekem az a vágyam, hogy ezt népszerűsítsem. Jönnek turistacsoportok, azoknak is megmutatok mindent. Az agrárkamara is felkarolta már ezt az ügyet, vannak pályázati lehetőségek, támogatják a szarvasgombás erdők létesítését. Egy nagy ötlet és egy kis anyagi ráfordítás. Így indul a dolog, aztán nem kell szántani, vetni, permetezni, csak betakarítani.

 

 

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2020-07-16 06:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.