Keresés a honlapon:

Magyar fanyar – Wessely Gábor: A kultúra

 

 

 

 

 

 

A kultúra

 

Fotó: Korányi Mátyás

 

A kultúra épületének alapja a népművészet. Tégláit az irodalom szolgáltatja, tetőszerkezete a zene, berendezéséről a képzőművészet gondoskodik, s életet az előadó művészet visz bele.

Ez egy olyan csodálatos építmény, melyet mindenki másként, más miatt lát szépnek. Persze olyanok is akadnak, akiket hidegen hagy. Mint ahogy vannak, akiket nem érdekel a horgászat, a tudomány vagy a sport. Igyekezhetünk hatni a passzív emberekre, ám ez az esetek nagy részében fölösleges erőlködés.

Szerencsére vannak, akik hozzá akarják tenni a maguk kis teremtéseit a világhoz, és alkotnak. S vannak, akik ezeket az alkotásokat ínycsiklandó módon tálalják: színpadi művek, slágerek, filmek formájában.

A svájci festő, Paul Klee szavai szerint: „A művészet nem a láthatót adja vissza, hanem láthatóvá tesz.”. Tehát fontos, hogy az írás legyen több, mint a beszéd, a festmény legyen több, mint a fénykép. Egy portré ne csak az illető fizimiskáját jelenítse meg; a jellemet is tükrözze!

Műértővé kell tenni az arra hajlandó kortársakat, de nem a magunk ízlését rájuk erőltetve! Igaz ez a társadalmi együttélés minden színterére. Segítenünk kell, saját szemléletmódunk átadásával is, mások egyéni világlátásának kialakulását. Vagyis: az egyéniséggé válást. Szem előtt tartva Nietzsche megállapítását, miszerint: „Legbiztosabban azzal ronthatunk el egy ifjút, ha arra oktatjuk, hogy többre becsülje a vele egyformán gondolkodót a másképp gondolkodónál.”.

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2020-05-15 06:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.