VideóAz Országút – művészet, tudomány, közélet csatorna videója Keresés a honlapon: |
Magánkánon – Zsille Gábor gondolatai Kürti László ida napja című verséről
Kürti László ida napja
ida napja volt és húsvéthétfő, egy világjárvány közepén kötözésre mentem üres folyosókon át sürgősségi betegellátásra. karanténcsendben otthon tévézett az ország. adminisztrációs nővérke szájmaszkkal, gumikesztyűvel ült a nőgyógyászatról lecipelt vasasztal mögött. rám volt írva, hogy ráérek, leültetett, vártam az orvost. idára gondoltam, hogy már három éve… fércelem magamban, magamat hozzá, mint álomban, vagy itt, ünneptelen folyosón, varratszedésre várva. olyan a kézfejem, akár egy húsvéti kötözött sonka. kék zsineggel, három az ínban, négy öltés meg damilvégi görcsökkel fogja össze a húst. zsibbadt végtagról, halottról emléket… jót vagy semmit nem kéne már vele megbeszélnem, de valahogy elfelejtett kivérezni belőlem a nagyanyám. folyékony szappannal fertőtlenít kék gumikesztyűben a nővérke. váltunk pár szót a járvány olaszországi terjedéséről, s hogy lesz-e érettségi, munkahely jövőre. nekem még fáj a tetanusz helye, az elszakadás, az összefércelés. minden gyulladás mögött van valami felelőtlen szeszély. nagyanyám hallgat, az ápolónő fertőtleníti a gumikesztyűt újra. körfűrész hangjára gondolok, meg hogy virágot vinnék neki, és enném a húsvéti sonkáját, ha még élne.
A Magánkánon kéthetente jelentkezik, mindig hétfőn, és ez a mostani fejezet naptárilag húsvéthétfőre esik. Egy ilyen közlés megfelelő versválasztást kíván. Ezért szókeresővel átnéztem Az év versei antológiasorozat legutóbbi kilenc, általam szerkesztett kötetét. Csodálkozva tapasztaltam, hogy az összesen 3500 oldalnyi versanyagban mindössze két helyen szerepel Húsvét ünnepe, a húsvét kifejezés. És ott sem direkt módon, azaz nem vallási közelítéssel, hanem áttételesen. Úgy látszik, az elmúlt évtizedekben a Feltámadás is úgy járt, mint például a gyónás: a kortárs magyar líra figyelmén és értelmezési tartományán kívülre került. (Gyónás után címmel magyar nyelven legutóbb talán Pilinszky írt verset, fél évszázaddal ezelőtt.) Az antológiákban lelt két húsvétos mű egyike itt olvasható: az 1976-ban született, Mátészalkán élő költő, a Bella István-díjas és Balassi Bálint-emlékkardos Kürti László írta. Az év versei 2021-ben kapott helyet. Nem gépelési hiba, hogy a címében szereplő Ida keresztnév kis kezdőbetűvel áll: Kürti következetesen kisbetűvel indítja verscímeit és versmondatait. A szöveg keletkezésének évszámát a szerző nem tünteti fel, de nem nehéz kinyomoznunk, hiszen már a felütésből megtudjuk, hogy „ida napja volt és húsvéthétfő”. Mivel Ida napja április 13-án van, csak annyi a feladatunk, hogy ellenőrizzük, melyik esztendőben esett húsvéthétfő arra a napra. Ráadásul a nyitó sorból az is kiderül, hogy a cselekmény egy világjárvány kellős közepén zajlik, a kórházi nővér szájmaszkot visel – igen, a koronavírusról van szó. A helyes megoldás persze 2020, a költő akkor részesült sebkötözésben a mátészalkai kórház megfelelő osztályán. És ha már húsvéthétfő, akkor Ida napja, a három éve halott nagymama emléke mellé finoman, indirekt módon beúszik a húsvéti gondolatkör, a halál és a feltámadás, a szenvedés és a gyógyulás, a jelen és a jövő, a megpróbáltatás és a remény, sőt a húsvéti sonka. És történik mindez a Kürti László költészetére jellemző narratív-asszociatív sorokkal, rendezett versbeszéddel.
Zsille Gábor
Megjelent: 2023-04-10 06:00:00
|
