VideóAz Országút – művészet, tudomány, közélet csatorna videója Keresés a honlapon: |
Magánkánon – Zsille Gábor gondolatai Karácsonyi Zsolt A függőleges állat című verséről
Karácsonyi Zsolt A függőleges állat
Rám néz a függőleges állat. A keretek közötti, a lelkes. Foggal-körömmel védi érdekeit, mert csak a fog és a köröm maradt belőle.
A függőleges állat vékony damilszálon lóg. Egy köröm, egy fog, egy köröm, egy fog. Egyszerű és függőleges rendszer.
Nincs benne diktatúra, nincs benne szabadság. Csak a szél erejétől függ, mikor fog elszakadni.
Jellegzetes anyaországi tévképzet, hogy a székely bácsi minden reggel Nyugat felé fordulva elszavalja a Magyar Hiszekegyet, és a sóvidéki kocsmákban a legények a békediktátum történelmi igazságtalanságát szapulják, Erdély visszacsatolására koccintgatnak. Ám az erdélyi magyarság nem tölti Trianon gyászkörében a hétköznapjait, mert nem lehet szüntelen megrendültségben és vigyázzállásban létezni. A tömbben élő erdélyi magyarok azért nem trianonoznak, mert mindennapjaikban úgyszólván észre sem veszik, hogy idegenben élnek: magyarul beszélnek, olvasnak, dolgoznak, magyar nyelvű tévécsatornákat néznek; akadnak falvak, amelyeknek lakói egyáltalán nem tudnak románul. A szórványban élő erdélyi magyarság pedig azért nem polemizál Trianonról, mert rendezett együttélésre, jószomszédi viszonyra törekszik a román lakossággal. Erdélyi költőkkel beszélgetve az is kiderül, hogy felfogásuk szerint Trianon nem pusztán egy történelmi dátum és tény, hanem egy szüntelenül zajló folyamat, amelynek számtalan áttételes vonatkozása van. Ennek megfelelően a mai erdélyi líra nem dúskál direkt módon Trianonnal foglalkozó szövegekben. Anyaországi versolvasói tudatunkban élénken él a 20. század első évtizedeit markánsan jellemző transzilvanista irodalom néhány örökzöld alkotása. Példaként elég három költeményt említeni: Reményik Sándor: Eredj, ha tudsz! (1918); Dsida Jenő: Kerülöm a nevedet (1930); Wass Albert: Üzenet haza (1948). Ezeket az 1990-es évek során az egész Kárpát-medencében úgyszólván közhelyessé publikálták, szavalták, idézték. Az 1977-ben Aradon született, József Attila-díjas Karácsonyi Zsolt itt olvasható verse sem didaktikusan, hanem közvetetten kapcsolódik a trianoni gondolatkörhöz. Ez a mű a Kolozsvárott élő költő (a Helikon kéthetilap főszerkesztője) 2020-ban kiadott hetedik kötetének címadó költeménye. Ha egyetlen szókapcsolattal kell összefoglalnom a tartalmát, úgy fogalmazok: kisebbségi létélmény. Karácsonyi máskor szókimondóbban fogalmaz. A tavasz ébredése című, a Magyar Napló 2020. februári számában közölt rímes verse sem kizárólag Trianon körül forog, a háborút általános értelemben emlegeti, de a záró két sorban úgy összegez: „Az égbolt ismétleg bezárul. A földi lét zsibong, huráz. / Erdély ma még enyém lehet, és talán holnap Honduras.” (A rímhelyzetben lévő hurráz szót verstani szempontból írja egy r-rel.) Hát így megy ez.
Zsille Gábor
Megjelent: 2023-01-30 06:00:00
|
