VideóAz M5 videója Keresés a honlapon: |
Magánkánon – Zsille Gábor gondolatai Lázár Balázs Mama.hu című verséről
Lázár Balázs Mama.hu
Már egy hete csak a Mamával skype-olok mindíg, meg-megállva… Ősrégi laptoppal ölében ment fel a netre, ment serényen.
Én még türelmes ember voltam, de akkor már toporzékoltam. Hagyja a világhálót másra. Beszéljen a telefonjába!
Csak ült, és kattintgatott némán, nem szólt, nem is nézett énrám, s a weblapok lassan csorogva betöltődtek hát alkonyatra.
Nem lájkolnék, de most már késő, most látom, profilt is csinált ő – s közösségi oldalon éppen engem oszt a virtuál-térben.
E vers apropóján három műfaj elnevezése villan elénk – az első kettő csak azért, hogy tisztázzuk, ez esetben miről nincsen szó. A pastiche egy ismert művész stílusában írt, de komolynak szánt mű, egyetlen szóval: utánzat. A paródia, azaz karikatúra egy ismert művész stílusának kifigurázása, vállaltan vicces szándékkal, és egyszerre tart görbe tükröt a parodizált alkotó, valamint az olvasó elé. Felülmúlhatatlan példája Karinthy Frigyes 1912-ben megjelent kötete, az Így írtok ti. (Maga Karinthy irodalmi karikatúrák gyűjteményének nevezte.) A harmadik fogalom pedig az átirat – ám mivel ennek a szónak van jogi és zenei jelentéstartalma is, még egyértelműbb, ha azt használjuk: átköltés. A Mama.hu esetében ez utóbbiról van szó. Pastiche vagy paródia akkor lenne, ha az 1930-as évek nyelvezetén és modorában, József Attila egyedi stílusjegyeire alapozva szólna – ám itt napjaink világhálós-számítógépes tolvajnyelvét kapjuk, a virtuálisnak becézett rögvalóságot. Átköltés ez a javából, hiszen a korán halt egykori mosónőt, a ferencvárosi prolilakás hangulatát áthelyezi, átfordítja a mába, amely egyidejűleg dizájnos és igénytelen, high tech és tömegselejt, magasan kvalifikált és prosztó, közösségi és önző, kommunikatív és semmitmondó. A csak ülő, némán kattintgató, senkihez sem szóló, senkire sem figyelő nőt (anyát, feleséget, szeretőt, legjobb barinőt, munkatársnőt, ismeretlen csajt egy kávézóban vagy a metrón) simán azonosíthatjuk bármely férfival (apával, férjjel, szeretővel, haverral, kollégával, ismeretlen pasival egy üzletben vagy a buszon), ahogy lehajtott fejjel csak nyomkod, ahogy merev arccal ide-oda húzogatja az ujját a képernyőn; jaj, de nagyon időszerű, jaj, de nagyon ismerős… Attila klasszikusát jól átgyúrta, értő humorral remekül megspékelte az 1975-ben született, Budapesten élő költő, Lázár Balázs. Verse a Magyar Napló folyóirat 2021 áprilisi számában látott napvilágot, és bizalmasan elárulom: szerepelni fog a jövő tavasszal megjelenő Az év versei 2022 című antológiában is.
Zsille Gábor
Megjelent: 2021-12-06 12:00:00
|
