Keresés a honlapon:

Karcol(g)atok – Ady Edina: Lávakőárust keresünk?

 

 

 

Lávakőárust keresünk?

 

Lassan minden összeáll. Iratok, biztosítás, kinyomtatott ez meg az, saját logikám vagy logikátlanságom szerint rendszerezve. Kimosott, illatos hátizsákok. Százezer fél pár zokni. Betegszabi alatt tökéletes program a párosítás.

Küklopszról mesélek esténként meg Odüsszeuszról. Laknak-e cápák Cataniában? Delfinek? Kihajózunk-e hozzájuk? Látunk majd tengeri sünt? Polipot? Kalózokat? Remélem nem.

Lávakőárust keresünk? Mosolygok. Olyan, ahogyan így kimondod, mint egy mesefigura. Pedig nem az, csak olyan lávakövet hozhatsz el, amit megvettél, mondja legkisebb. Gondold el anya. Mindenki elhozna egy darabot, aztán volt vulkán, nincs vulkán. Még elmélkedik ezen kicsit mielőtt elalszik.

Én maradok még ébren. Az ágyban ülve bámulom a kinti hidegben élesen sziporkázó csillagokat. A lávakőárusra gondolok, a pisztáciás canollira, a repülőútra, a szabadságra, érzem, picit megremeg a kezem.

Egyetlen pillanatra.

 

 

 

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2026-03-01 06:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.