Keresés a honlapon:

Karcol(g)atok – Ady Edina: A szeretet sötétzöld illata

 

 

 

 

A szeretet sötétzöld illata 

Hazaérni egy ilyen nap után: kikötő. A lakás illata azonnal hat rám. Persze a rendetlenség is.

Egész nap kattogtam, mint egy elromlott óra. Hátrafelé. Ha hamarabb. Ha máshonnan. Megvizsgáltam. Elemeztem. Újrakezdtem elölről. Közben rohant a nap. A visszatalált tárgyak utáni kacagás és mosoly feloldott. Az óramutatók lassultak. Lassan megálltak.

Csend lett.

Cammogtam hazafelé a szitáló esőben. A fény szétfolyt a járdán. A zene dübörgött a fülemben. A gesztenyefámon még mindig ezer a lomb. Csak baja ne essen. A lift persze a nyolcadikon tett ki. Útközben találkoztam egy fenyőfát cipelő alakkal, arca semmi.

Jó napot Edina, brummogta. Megcsapott a fenyő utánozhatatlan sötétzöld illata és éreztem, elönt a mosoly.

 

 

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2025-12-21 06:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.