Videó

A Nyíregyházi Televízió videója




Keresés a honlapon:


Karcol(g)atok – Marton-Ady Edina: Tenyérbe húzott sorssal

 

 

 

 

Tenyérbe húzott sorssal

 

Gyakran eszembe jut mostanában az a cigányasszony, akivel gyerekkoromban egyszer hosszan beszélgettem. Hogy hol, milyen körülmények közt esett meg a társalgás, az már nincs meg és az is lehet, hogy csak álmodtam őt, ahogyan azóta is álmodom mindenféle figurákkal, látókkal és hallgatókkal egyaránt. A tenyerembe nézett, emlékeim szerint, vonalat követett az ujja, de az is lehet, ő húzta bele a sorsot a tenyerembe, én meg haladtam rajta.

Azt mondta, mindig nehéz lesz, pont mint akkoriban is, hogy kemény olyannak lenni, aki folyton keres, ne keressek folyton, azt mondta három gyerek érkezik majd, és boldog is leszek néha, de azt becsüljem meg nagyon, mert ritka lesz, különleges vendég a boldogság.

Gyakran eszembe jut mostanában egy asszony. A keze jut eszembe legtöbbször, hazafelé tartok ilyenkor, és egy váratlan pillanatban meglátok egy hasonló tenyeret egy kapaszkodónál, a sötét bőr alatt futó ereket nézem olyankor, a púderrózsaszín körömágyat és eszembe jut egy érintés, a mutatóujjam alól fut a tenyeremen át az idegen bőr, kanyarog, úgy mutatja a három irányba szétfutó torkolatot, látom-e, ők ott, az a három ránc, ők ott a gyermekeim.



  
  

Megjelent: 2022-09-04 06:00:00

 

Marton-Ady Edina (1979)

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.