Keresés a honlapon:

Karcol(g)atok – Marton-Ady Edina: Kéz a papíron

 

 

 

 

Kéz a papíron

 

Azon gondolkodom, mennyire mást látunk. Izgalmas dolog ez. Egymásra nézni. Én emlékszem anyám alakjára, ahogyan beköti azokat a gyerekkori, régi füzeteket és tankönyveket. Emlékszem a kezére, ahogyan surrog alatta a papír. Sokat mesélek erről, mert fontos emlék. A kéz, ahogyan matat a papíron, ahogyan felkerül a nevem, Edina a vignettára. A vignetta szó, amit mindig szerettem. A könyvek illata. A nyűgös várakozás, ott, a másik oldalon, ahol még én vagyok ez a nyakigláb, csupa kéz, csupa láb gyereklány, aki nem tud mit kezdeni a közösséggel. Kéz a papíron. Most az enyém. Másmilyen kéz ez, és az ábécémintás, papír füzetborító helyett műanyaggal vacakol, amit soha nem venne meg, ha nem ez lenne a "kérés". Este nyolc és még mindig borítókat igazít, vignettára ír, könnyen olvasható, nyomtatott betűvel. Ha anyám itt lenne ma, nevetne. Kérés nélkül ülne mellém a szőnyegre, és azt mondaná, ne úgy, figyelj, él élre, sarok sarokhoz. Passzolna minden, ahogyan kell, de az én kezemben táncol a műanyag, hajlik, zizzen, hullámosra formázza a könyvborítót a nagy igyekezet, túl feszes, túl szűk, de nincs mit tenni, nyűgös egy dolog ez az iskolakezdés, üres a szőnyeg. Jó meglátni egy pillanatra egymást, ha csak utólag is

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2021-09-05 06:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.