Videó

A Pécs 8 csatorna videója




Keresés a honlapon:


Karcol(g)atok – Marton-Ady Edina: Fut az idő, keresztül mindenen

 

 

 

 

Fut az idő, keresztül mindenen



Most lettünk készen. Két tökéletes könyvmoly, ahogyan életükben először és valószínűleg utoljára tapétázzák a fiuk szobáját, olykor elég nagyokat kacagva önmagukon, a bénázáson, tisztelettel emlegetve fel minden mestert, aki ezzel keresi kenyerét. Utoljára akkor fájt ennyire a talpam, amikor Szonja igyekezett kifelé, mert előző este nagyot sétáltunk, szomjasan ittam a tavaszi levegőt, közben úgy éreztem, izzó, narancssárga széndarabokon lépkedek, mi lehet ez, ez a hullámzó, olykor lábujjaimba, máskor vádlimba kapó fájdalom és reggel menni kellett, mert jött a lány, ezer hajjal, kiabálva, kékszeműen.

Mit ad egy szoba az embernek, visszakerült most a hintaszék a fiamhoz, még anyu tartotta benne Benjit, szerelem volt az, hatalmas vonzalom, kép is van róla, az én soha nem érzelgő anyám bámul a kamerába, kék szeme szinte szürke, mint amikor sírni készült. Fut az idő, keresztül mindenen, hintaszéken, gyermeken, tapétán, amit együtt simogattok el a falra a férjeddel, szeretni kell, most kell szeretni, nevetni kell, együtt, összekapaszkodva, festeni, szobát, tájat, érzelmet egy arcra, mert ez a lényeg, a jelenlét, hogy legyünk egymásnak. Ha kell, ha nem.



  
  
 

Marton-Ady Edina (1979)

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.