VideóA Danubia Televízió videója Keresés a honlapon: |
Kakaópercnyi villanatok – Zadarban
Please don't be confused, because I may have to fillet Signora Pazzi after all. Az apró darabokra tört fekete kagylókat néztem, ahogy a hangja beborította az arcomat. Gyerekek játszadoztak a parton, és a partba fúrt orgonákba fújta hangját a tenger. Érdekes, ahogy az ember szüntelenül átalakul, ahogy újabb darabok épülnek bele a levegőből. A zadari tenger is ilyen. Egy idő után már nem menekülsz előle. A tenger zenélt, és a hangja bemosta a szétáradó levegőbe a zenét. A kagylókat egy halászhajó vetette talán partra, amikor kikötött, és a szállítás leegyszerűsítése érdekében helyben kikaparták az életet, és csak egy arra emlékeztető váz maradt belőlük ott. Majd a lépések, mint megannyi emberi nyomok darabokra zilálták az egykori életnek eme emlékfoltjait. I demand to know why the life has changed its course. Így szólt. Egyezrednyi pillanat alatt rátekintettem, vagy azt szerettem volna, de a szemeim egyszerűen ráragadtak az arcára. Megdöbbentem, mert magamat láttam benne, ő beszélt, én, avagy az, akit a tükörben szoktam látni, és akiről azt mondják, én vagyok. Még az a régi forradás is a helyén volt az arcán, egy citromsárga ceruza hegyének a szerencsétlen nyoma. A gyerekek kagylót formáztak a kezeikből, és belegyűjtöttek a törmelékeket. A star would have shown as a line; no star would have shown no dot. Don’t you think, Anna? Nem szóltam semmit, csak felkeltem, hogy elmenjek innen. A lyukak megteltek az egykori élet foszlányaival. A gyerekek várakozva néztek. Fáradt vagyok, lepihenek egy kicsit, feleltem. A tenger már nem zenélt.
Megjelent: 2017-04-13 16:00:54
|
