VideóAz Országút – művészet, tudomány, közélet csatorna videója Keresés a honlapon: |
Kakaópercnyi villanatok – Légvár
Az égvilágon semmi kedve nem volt bemenni, de hát a gyerekek. Pedig ugyebár a határidő se semmi. Öt előtt három perccel értek oda, és hát a gyerekekért mindent. Megvették a jegyeket, majd ráírta a nevüket: RUND MÁTÉ, a másikon pedig RUND ANNA. Bedobták a tombolát majd a lábukra húzták azt a kék színű műanyag valamit, amit általában az apukák lábára szoktak kényszeríteni a kórházban szülések alkalmával. Most ez jutott eszébe. Az a pici szomorú síró gömb, ami a kezében vöröslött. Amit úgy a kezébe nyomtak. Kényelmesen elterpeszkedett a szülők padján, Anna a hernyón mászott végig, Máté a pirosas zöld cápás légvárban ugrándozott, ő meg végre írhatta a könyveléseit, amiket hatig kellett elküldeni a főnökének. Egy idegesítő pasi folyamatosan beszélt mellette, de nem adta fel, bár legszívesebben felpofozta volna. Végre abbahagyta, de ekkor a tombola kezdődött el, és ahogy harsogni kezdett ez a termet betöltő bömbölő hang, legszívesebben ordított volna ő maga is. Meglepődött, amikor a lánya nevét mondták be harmadiknak. Átvette, és boldogan adta Annának. Korábban még soha nem nyertek. Öt óra ötvenöt perc, és ahogy Anna arcán felcsillant a boldogság, ahogy átvette a lufit, úgy vett erőt Mátén a keserűség. Már csak öt perc maradt, hogy elküldje, Máté arca elborult, és a sírása betöltötte az egész termet, és már csak öt perc, és minden elborult, csak azt látta, hogy nem bírja tovább, hogy a lufit kitépte a kezéből, hogy teljes erejéből a földhöz vágta, hogy rálépett, hogy Anna újra pontosan úgy nézett ki, mint az a pici szomorú síró gömb egykor.
Megjelent: 2017-03-14 17:00:25
|
