Keresés a honlapon:

Horizont – Kiss Tamás: Mi is az a filo-art? (Bevezető: Bence Erika)

                 

Bence Erika

 

Tranzitkönyv

 

  Kiss Tamás Patchwork-regényéről

 

 Kiss Barnabás-Kiss Tamás (elektrografika)

Bár az elnevezés – „filo-art” – sejteti, hogy  filozófiai/filológiai és artisztikus, vagyis művészi konstrukcióról van szó, több diszciplína együtt hatásáról és megjelenéséről, Mi is az a filo-art? című bevezetőjével igyekszik „megnyugtatni” az olvasót, amikor tényszerű részletességgel, világosan elmondja és kifejti a szerző, melyek ennek az irodalmi/művészeti/összművészeti beszédmódnak az összetevői: hogyan jött létre, hogyan alakult ki, milyen diszciplínákat ölel fel, milyen művészeti, nyelvi és kulturális regisztereket szólaltat meg művelője. Több is, mint egy hagyományos értelemben vett összművészeti produktum. Utóbbit általában olyan színpadi jelenségként értelmezzük, amelyet a nyelvi és szövegrészek mellett zenei, képző- és iparművészeti (például: látványelemek, kosztümök), cselekmény- és pantomimelemek összhatása hoz létre: az irodalmi vagy zenei szöveg azonban különböző társművészetek támogatásával a színművészet eszköztára révén adaptálódik színpadra, a színészek művészi alakítása révén valósul meg cselekményként előttünk.

A filo-artnak azonban inkább epikus története és bölcseleti tartalma van. Kiss Tamás említett bevezetője egyben novella is, történetmondás; elbeszélés, amelyben a narrátor az összetett művészi beszédmód keletkezéstörténetét meséli el: véletlen ismeretségek, barátok, baráti társaságok, azonos érdeklődésű és szemléletű, a szokatlanra és az eltérőre/a nem hagyományos alkotásra nyitott emberek hoztak létre egy sajátos, összetett, a világ jelenségeit összművészeti kódokba szublimáló művészi beszédmódot.

 

Azért is nagyon sajátos alkotásról, egy (még) megnevezhetetlen műfajú szöveg- és képi konstrukcióról beszélünk, amikor Kiss Tamás Patchwork-regényét elemezzük, mert az összművészetiség visszáját kapjuk meg általa. Nem azt – mint a színházi összművészetben – hogy a „papíralap”-ból hogyan lesz színházi előadás, hanem hogy miképp transzportálhatók egy formabontó előadássorozat részei vissza regénnyé, elbeszéléssé. 

 

(Részletek a Kiss Tamás Patchwork-darabok című könyvéhez írt előszóból.) 

 

Kiss Barnabás-Kiss Tamás (elektrografika)

 

 

Kiss Tamás

 

Mi is az a filo-art?

                                                                    

1.

 

Születés, alakulás, műfaji kérdések

 

Minden kezdetnek van egy sajátos előtörténete, egy sztori, vagy esemény, mely nélkül nem is születhetnének új, meglepő dolgok. Így volt ez a filo-art esetében is.

Éppen a „Pelikán” gyógyszertárban támaszkodtam egy ablaknál, nem kis nyögések kíséretében kérve valamit, valami nyavajára. Lehet, hogy túljátszottam a szerepemet, de egyszer csak megszólalt mögöttem egy hang: „Én sokkal jobban tudok nyögni…” Hátra tekintettem, és mit tesz Isten Jordán Tamás mosolygott rám…Én meg felkiáltottam: „Szent Isten, a művész úr!” De Jordán csak mosolygott tovább, és elfoglalta helyemet az ablaknál. Tényleg jobban nyögött…Majd együtt indultunk el kifelé, és az utcán kezdtünk el igazán beszélgetni. „Mondja, magának mi a szakmája?” – kérdezte Jordán. „Biológus vagyok” – feleltem. „Akkor minden rendben, mert én meg földmérő vagyok, így aztán egyikünk sem ért a színházhoz…” Jót nevettünk! Aztán a séta sortán kiderítette, hogy mi a szívem csücske: zene, költészet, irodalom, színház – és így tovább. „Rendben, akkor holnap délután fél háromkor egy kávéra a színházban.” – mondta mosolyogva, és nekem százhuszas lett a pulzusom…
A kávézáshoz vittem lemezt, elektrografika-anyagot, és jót beszélgettünk.

A találkozás előtt azonban már létezett egy jól működő zenekar, az Upanisad Jazz, későbbi nevén: Upanisadjazz Ensemble. Céljait talán a későbbiekben a Weöres Sándor Színházban is megjelent summázat adja meg leginkább: „A zenekar, etno elemekkel tarkított, meditatív, improvizatív zenét játszik. A zenekar neve utal az indiai szálra, a ragák hangulatára, felidézve és megidézve a hindu és buddhista filozófiát.” A beindulásban azonban döntő szerep jutott egy másik, soproni találkozásnak, mely Mécs Károly és jómagam között zajlott le 2007-ben a Liszt Szalonban. Este volt, a szalon tele volt, és Klárika, a mindenes tulajdonosnő, a mi asztalunkhoz vezérelte a Kossuth-díjas színészt. Mit mondjak: elkezdtünk beszélgetni, ami késő estébe nyúlt…Versek, színház, zene – és így tovább. Címet és telefont cseréltünk, de akkor arra még nem is mertem gondolni, hogy rövidesen viszont láthatom Mécs Károlyt, méghozzá Sopronban. Az ok egy verses lemez volt, melyen saját költeményeim és kompozícióim szerepeltek, Mécs Károly hangjával…És 2008-ban meg is jelent a „Fénybetörés” című CD! A zenekarban Petró András – csellóművész, Kiss Ákos – gitár, Tóth Tamás - jazzdob, és jómagam (furulyák) játszottunk, továbbá „Sárkány”, aki szintén kiváló versmondó. A 2007-es évtől változatos felállásban, számtalan koncertet adott az együttes, mindenkor összművészeti jelleggel, és filozófiai traktátusok felolvasásával. A prózai szövegek között különös szerepet kaptak az Upanisadok. A filo-art lényegében már készen állt a nagyobb lélegzetű bemutatkozásokra. Sopronban a Liszt Szalon volt a törzshely, ahol számtalan koncertet adtunk, de rendszeres vendégek voltunk Ausztriában is, például Bécsben kisebb jazz-klubokban, fesztiválokon, illetve Lackenbachban, a kastélyban, ahol sorozatban adtuk a koncerteket, melynek néhai igazgatója Gottfried Horváth igazi barátja és menedzsere volt az együttesnek.  Közénk tartozott már Kuzsner Péter – zongoraművész, Stöckert Ádám – ütőművész, de Schneider Szilveszter dobos is. A repertoir és a hangszerelés is egyre gazdagabb lett, Kuzsner Péter révén komolyzenei zongoradarabok is bekerültek a műsorba, ugyanakkor egyre többféle filozófia traktátus, vers is előadásra került. Kelet-nyugat zenéje, spiritualitása találkozott az előadásokban, mely nem kis kuriózumot jelentet a hallgatóság számára. Mécs Károly közbenjárásával csatlakozott hozzánk Pápai Erika is, aki énekhangjával, prózájával, újabb karaktert adott a társaságnak.

 

Kiss Barnabás-Kiss Tamás (elektrografika)

 

2008-ban, Szombathelyen: „Színmeditációk” címmel a „Tavaszi Fesztiválon” is részt vettünk. Az előadáson Kövesdi György, neves pantomim művész is szerepelt. Nyáron pedig már Nagycenken a „Művészeti Napok” zenei eseményeit zártuk, augusztus 1-én, este 18 órakor. Majd sok próba után, felvettük a „Holdszél” című albumot is, melyen Pápai Erika, Petró András, Domby Bertalan – gitár, Kuzsner Péter, Ziskó Olivér – dobok, Tunner Boglárka – cselló alkották a csapatot.

Nos, a kitérő után, visszatérve a színházhoz, a filo-art újabb, mondhatni, komolyabb szerepe és karrierje kezdődött el, amikor 2013. szeptember 26-án este 8 órakor, „Az éjszaka zenéje – Zarathustra és Childe éji vándorlása Liszt, Fauré és Debussy társaságában” címmel, Jordán Tamás és Kuzsner Péter léptek színre a Weöres Sándor Színházban. Kicsit tartottunk az előadástól, mondván „egyből Nietzsche”, de a közönség néma áhitattal hallgatta a szokatlan előadást. A darab, később, 2014 februárjában, különleges feldolgozást nyert a Soproni Petőfi Színházban, Csernus Anita balett-, és táncművész, továbbá Ács Tamás színész koreográfiájával és előadásával. („Páholy” Színházi Magazin, Sopron februári számában láthatók részletek). Aztán, 2013 október 24-én, már a teljes zenekar adta elő az éppen aktuális filo-art műsort, melynek címe „Csendes tűz” volt, „koncert és szertartás” alcímmel. A saját szerzemények mellett, példának okáért, Liszt, Bartók, Messiaen, Kurtág, Chinmoy műveiből is kapott ízelítőt a hallgatóság. A meglepetés és siker is nagy volt. De a látvány is szokatlan volt, a Kiss Barnabás által alkotott elektrografika vetítéssel, mely két órában volt képes absztrakt szín-, és forma-csodákat varázsolni az alapvetően meditatív, de műfajában rendkívül változatos műsorhoz. Így aztán. 2013. november 12-én szerződést is kötött a zenekar a színházzal. „Kelet-Nyugat est”, „Télköszöntő koncert”, „Élettengely” – Rácz Géza könyvének zenés bemutatója, „Hírnév és örökkévalóság” (Nietzsche versei alapján), „Hang-Szín Meditáció”, „Különös táj”, „Farsang a parton”, „Dzsungelzöld zajok”, programok sorjáztak, de nem pusztán Szombathelyen, hanem többnyire Pécsett, Lackenbachban és Sopronban is. Budapesten a Derkovits Galériában voltak rendszeres vetítéses-zenés bemutatók, egy alkalommal Benkő László fellépésével.

2015-ben egy újabb korszak kezdődött, sokkal kevesebb zenével, és elsődlegesen az írás vált dominálóvá. A cél, lényegében a filo-art műfaj szépirodalmi-filozófiai szintű művelésének megteremtése. Olyan lírai-prózai-drámai alkotások létrehozása, melyek nem pusztán írásban, de színpadon is megállják a helyüket. Az „összművészeti jelleg” minden tekintetben alapkövetelmény maradt.

Nagy kérdés: vajon önálló műfaj a filo-art?
Előre kell bocsájtani, hogy a kategorizálás borzasztó nagy kockázatokkal, pontatlanságokkal járhat, így nagy óvatossággal kell vele bánni. Így aztán jobb, ha újabb kérdéseket teszünk fel:
Próza? – Nem, mert nem pusztán az. Költészet, verses mű? – Nem, de vers és próza váltakozhat benne. Van, vagy lehet valami köze a regényhez? – Igen is, meg nem is, hiszen szerző tollából született már olyan regény, mely egyben filo-art elemeket is hordozott magában („A kollázsember.”). A művek többsége azonban, terjedelmét tekintve nem sorolható a regény kategóriájába. Melyek ezek a filo-art elemek? – Elsődlegesen a széppróza és a vers együttes előfordulásai, a filozófiai eszmefuttatások, melyek származhatnak az írótól, de eredhetnek filozófusoktól, méghozzá a filozófiatörténet bármely időszakából, így szinte automatikusan bukkan fel benne az esszé, mely lehet irodalmi-filozófiai, de történeti-történelmi is, akár az egyes szereplők sorsában is megjelenítve, vagy általuk előadva. Mindezektől azonban még egyáltalán nem válik „tézisregénnyé”, hiszen eleve, ha tetszik, akkor igen sokféle filozófiai-etikai nézetet hordoznak magukban a művek.  Ezen felül lényeges eleme az időfaktor különleges „kezelése”:  idők, korszakok, korok összetalálkozása, egymásban foglaltságuk, egymásba való átmenetük megjelenítésében.  Mindez történhet a szerző által kitalált személyek élettörténeteinek bemutatásán keresztül, vagy oly módon, amikor különféle irodalmi művek, pl. regények, versek, mítoszok szereplői jelennek meg az írásban, és vesznek részt az éppen „aktuális” cselekményben, vagy mondanak véleményt valamely kérdés tekintetében.  Ettől azonban nem lesz történelmi regény. Lehet köze az úgynevezett lélektani regényhez? Lehet, amennyiben a szereplők, a „hősök” lelki világa mindenkor terítéken van, de leginkább belső monológok alkalmazásával, mely a színpadi drámához közelíti. Van olyan eset, illetve mű is, melyben a szereplők belső monológjaiból áll össze a cselekmény.
Fontos elem lehet a zene: természetesen elsődlegesen a színpadi műveknél, vagy a színpadra átdolgozott darabok esetében, de a pusztán olvasásra szánt művekben is előfordulnak zenei utalások, dalszövegek, melyeket a megfelelő internetes helyeken meg is kereshet az olvasó, és akár olvasás közben is meghallgathatja azokat.
Az „összművészeti” jelleg, törekvés, tehát az olvasandó művekben is megjelenik.

 

Mindenképpen fel kell hívni a figyelmet Bokányi Péter megfogalmazására, mely szerint: „…a műfajfogalmak tranzitórikusak, időben változnak, alakulnak, s időről időre újabb jelentéssel telítődnek föl…” (PhD értekezés tézisei, 2005).
De elmondhatjuk ezt a különféle irodalmi-művészeti irányzatokról is, jelesül, akár a szürrealizmusról is, mely éppen a filo-art műfajában, illetve a belőle kifejlesztett kollázs és patchwork „stílusokban” dobta le magáról szemfödelét.  

 

(Részlet Kiss Tamás készülő könyvéből)

 

    

Kiss Barnabás-Kiss Tamás (elektrografikák)

 

Kiss Tamás

 

 

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2021-11-10 14:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.