Keresés a honlapon:

Horizont – Bence Erika: A szakadt Weöres-portré

 

 

Weöres Sándor. Zámbó Illés (1939-2009) felvétele.

 

 

Köves István

 

W. Sanyika könyökölve szomjazik

 

 

Süt a Nap, csillog a csiganyom,

csillog a csiganyom a fűben,

csillog a fűben a csiganyom,

nyugalom, fű csillan, aranyom.

 

Tűzláng csillog a Napban,

napozik a csiga a fűben,

távolban kék lik a Balaton,

kanyarog sorscérnánk a tűben.

 

Áll felettünk a Nap katatón,

aranylik a csillogó csiganyom,

csillagom, nyúlik a csiganyál.

Hol van egy jó kocsma? Ihatom!

 

  

A szakadt Weöres-portré

 

Van (volt?) családi archívumunkban (valahol) négy Weöres Sándor-portré. A nyolcvanas években készültek, amikor Herceg János (1909–1995) vajdasági író és a fényképek készítője, Zámbó Illés (1939–2009) újságfotós látogatást tettek Weöres Sándor (1913–1989) és Károlyi Amy (1909–2003) budapesti otthonában. A negatívok nem maradtak fenn.

Portréfilmet is forgattak az íróházaspárról. A Újvidéki Televízió magyar nyelvű műsorában – állítólag – adásba is került.  A televízió épületét 1999-ben bombatalálat érte.

2013-ban, Weöres Sándor születésének századik évfordulóján két cikk jelent meg életművéről az újvidéki Létünk folyóirat – akkor – általam szerkesztett az évi harmadik számában. Még megvoltak a képek, mert ezek képezték a lapszám mellékleteit. Köves István Weöres-palimpszesztje juttatta eszembe őket. A fényképek – emlékezetem szerint – a vers világával megegyező szituációt tükröznek.

Nem találtam meg őket. A folyóirattáramból csak ez az egy Létünk-szám hiányzik. A Vamadia (Vajdasági Digitális Archívum) felületén 2010-ig találhatni meg a folyóirat digitalizált számait. A Létünk webarchívumában megvan, de valamilyen oknál fogva a mellékletei lemaradtak. A EPA felületén ugyanez a helyzet.

Hányaveti irattáramban végül csak az egyik, majdnem megsemmisült Weöres-képre leltem rá. Gondolom, paradox módon, ennek tulajdonítható fennmaradása. Hogy nem lehetett felhasználni anno a folyóirat mellékleteként.

Először azt gondoltam, nem is törődöm vele: végérvényesen használhatatlan. Aztán összeillesztettem mégis. S valamiféle szimbolikus jelentést véltem felismerni állapotában.

 Mert mit is jelenthetnek ma számunkra ezek a – mostani létükben – virtuális portrék? Semmi különöset. Mind a négyen halottak. Akik szerepelnek rajtuk, s ők is, akik készítették a felvételeket. Memento mori.

 

Köves István W. Sanyika könyökölve szomjazik című versének első megjelenési helye: Szövet: irodalmi, művészeti és közéleti magazin. 2021. január 14.

 https://www.szovetirodalom.com/2021/02/14/koves-istvan-w-sanyika-konyokolve-szomjazik/

 

 

 

 

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2021-06-09 14:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.