Videó

Az Országút – művészet, tudomány, közélet csatorna videója




Keresés a honlapon:


Standovár Ágota: Évértékelő 2020

 

 

 

 

– Melyik volt szerinted az idei év legfontosabb magyar szépirodalmi műve?

Sajnos az idei évet egyáltalán nem nevezhetjük olvasóbarátnak, sorban maradtak el a nagy könyves események, bemutatók költöztek online térbe, így igen nehéz áttekinteni a könyvpiacot, számomra leginkább lehetetlen. Nem lenne más támpontom nagyobb merítéshez, mint az olvasott kritikák, de én most maradok azok között a könyvek között, amik eljutottak hozzám, bekuckózhattam velük. Elsőként mindenképp Halmosi Sándor Napszálkák című kötetét emelném ki. Ezek az apokrif-versek magukba szippantottak. Szerzőjük 7 nap alatt írta meg a kötetbe került szövegeket, én pedig képtelen voltam letenni a könyvet, míg az utolsó vers utolsó sorának végére nem értem. Hasonlóképp hatott rám a regények közül Grecsó Krisztián Verája. Nem csak a Grecsótól elvárt esztétikai élményt kaptam meg, ismerős környezetben időutaztam, Verával együtt éltem újra kiskamasz szorongásaimat. Bár a kötet eredetileg 2019 márciusában adta ki a Magvető, az idei évben kapta meg a Libri irodalmi díjat, jelent meg másodkiadásban, így bátorkodtam újra ide citálni Verát.

– Melyik kötetet tartod a legkiemelkedőbb fordításban megjelent műnek 2020-ban?

Sokan tudják rólam, hogy a kortárs orosz irodalom szerelmese vagyok. A nagy kedvencek Poljakov és Ulickaja. Sajnos Poljakovtól idén sem került új regény a magyar könyvpiacra, de Ulickajatól a Magvető Kiadó két kötettel is megörvendeztette az olvasókat, mindkettő Mocsányi Géza fordítása. Az én voksomat most A lélek testéről kapja.

– Ki volt számodra az év felfedezettje és miért?

Ennél a kérdésnél hazabeszélek. Hekl Kriszta, prózarovatunk vezetője hívta fel figyelmem két 16 éves tehetségre: Kupi Rebekára és Busa Hannára. Érdemes lesz követni pályájuk alakulását! A másik nagy felfedezettem már rég nem pályakezdő, csak számomra volt eddig ismeretlen: Laura Garavaglia. Az AbArt Kiadó Lyra omnis sorozatának 10. kötete a Csendkvantumok. Tűpontos és szikár szövegek, Halmosi Sándor remek fordításában. Mindenképp ott a helye az olvasnivalók listáján.

– Melyik volt a kedvenced a Holdkatlanban megjelent írások közül és miért?

Kupi Rebeka kisprózája a Benedek. Nem magyarázom a miérteket, el kell olvasni: http://holdkatlan.hu/index.php/szepirodalom/proza/10103-kupi-rebeka-benedek

– Hogyan befolyásolta az életedet a koronavírus-járvány?

Tavaly ilyenkor úgy terveztem, 2020 megváltoztatja az életem. A több évnyi helyhezkötöttség után visszatérhetek irodalomszervezőként is, tavasszal újra elindítva a Veranda-esteket. Felvetődött az igény a Kelemen-kör felélesztésére is, de mindezt elnapoltatta a pandémia. Az önkéntes karantént még viseltem volna, hisz van mögöttem néhány évnyi tapasztalat a bezártságról, de arra nem voltam felkészülve, hogy nem lesz olyan hónap, amikor nem gyászolunk, nem siratjuk az idő előtt távozókat.

– Mik a terveid 2021-re?

Legfőbb tervem a túlélés. Ha ez sikerül, talán őszre már a járványhelyzet is úgy alakul, hogy nem kell tovább halogatnunk a 2020-as tervek megvalósítását. A 2021-re kitűzött régi-új célunk a Holdkatlan fejlesztésének befejezése és visszatérés a heti lapszámokhoz.

 

 

  
  

Megjelent: 2020-12-31 10:00:00

 

Standovár Ágota (Pécs, 1961) költő, prózaíró, szerkesztő, kulturális rendezvényszervező, a Veranda Művészeti Csoport alapító tagja

2014. 08. - 2020. 08.  a Holdkatlan Szépirodalmi és Művészeti Folyóirat felelős szerkesztője, 2020. szeptembertől főszerkesztője. 

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.