Keresés a honlapon:

Bak Rita: Évértékelő 2020

 

 

 

 

– Melyik volt szerinted az idei év legfontosabb magyar szépirodalmi műve?

Barnás Ferenc Életünk végéig című regényét tartom 2020 legfontosabb irodalmi művének. Életrajz és fikció szürkezónájában íródott, ahol eldönthetetlen, hol végződnek a tények, hol kezdődik a képzelet. Beszélői számot adnak kiszolgáltatottságukról

Az Életünk végéig fordulat Barnás Ferenc pályáján. A szöveg epikus elemekkel megtűzdelt napló stílusában számol be az elbeszélő életéről a 2010-es évek Magyarországán. Az ötvenes elbeszélő Paulich Sebestyén filozófus, az ún. Objektben teremőr. Mindenki Sepinek szólítja.

Valamennyi szereplőről és eseményről sejthető, hogy Barnás életéből származik. De a színre léptetett családtagok, barátok álnevet viselnek egy különös, fél-fiktív világban, Barnás Budapestjén.

Központi cselekmény nincs. A főbb események: prosztataműtét; Sepi kötetei, A kilencedikre emlékeztető Ontogenea és a Másik halált idéző M:H utóélete; szerelem Lillel; szülők halála; kiköltözés Indonéziába, majd visszatérés.

Közben a családról mesél. Mivel A kilencedik óta – házastársakkal és unokákkal – a család majdnem félszáz tagúra bővült, van mit. Sepi, amikor épp nem a jellemük megítélésével foglalatoskodik, közvetít köztük, játszmázik, Pénz és presztízs mozgatja a lazán kapcsolódó anekdotákat.

 

– Melyik kötetet tartod a legkiemelkedőbb fordításban megjelent műnek 2020-ban?

Márton László újrafordította a Nibelung-éneket. Egyrészt felkeltette a figyelmemet a fordítás, mert én is foglalkozom műfordítással, mind németből, mind németre fordítottam már irodalmi műveket.

A Nibelung – ének újrafordítását azért tartom jelentősnek, mert a középfelnémet irodalom rendkívül gazdag, az egész akkori európai irodalomban páratlan volt a műveknek az a bősége és minősége, amit ott létrehoztak. Márton László megpróbálta élő irodalmi szöveggé formálni a textust, törekedett arra, hogy ne múzeumi tárgy legyen csupán. Az új fordítás a réginek is frissíti a szövegét és gazdagítja az értelmezési mozgásterét. 

 

– Ki volt számodra az év felfedezettje és miért?

Székely Örs, mert verseinek lényegi eleme az apró részletekre irányuló fokozott figyelem, a megfigyelt tárgyak, jelenségek kilépnek megszokott fizikai környezetükből, egy újrakalibrált viszonyrendszerben kerülnek az olvasó elé, melyben egészen más tulajdonságokkal rendelkeznek, mint amelyek a valóságban jellemzők rájuk. Az egyes versek rendkívül eklektikusak. Megférnek egymás mellett az avantgárdot idéző szóképek és szerkezeti megoldások a klasszikus kifejezésmódokkal, kötött formákkal és posztantropocentrikus szólamokkal.

 

– Melyik volt a kedvenced a Holdkatlanban megjelent írások közül és miért?

Payer Imre versei (Az örök fa, Fényből van a fal).

Eredeti, magával ragadó világot hoz létre, költői képei egyediek.

 

– Hogyan befolyásolta az életedet a koronavírus-járvány?

Mivel tanítottam, áttértünk a digitális oktatásra, sokszor napokig ki sem mozdultam otthonról, csak a kutyámat vittem ki sétálni. Mivel alapvetően nem vagyok extrovertált típus, amúgy is sokat vagyok otthon és a tanításon kívül sok időt töltök a laptop mellett fordítással, szerkesztéssel, nem éreztem nagy változást a napi rutinomban, a napi iskolába járáson kívül.

Ősszel Budapesten kevesebb volt az ember, gyorsabban eljutottam a munkahelyemre ( mivel nyolcadikosokat is tanítok, ősszel miattuk be kellett mennem az iskolába), az online oktatást kihívásnak éltem meg, bár tény, sokkal több munkával jár, mint a jelenléti oktatás.

– Mik a terveid 2021-re?

Szeretnék több időt fordítani a műfordítási, illetve alkotómunkáimra, szinte minden figyelmemet és energiámat a tanítványaimra fordítom. Ez ezután is így lesz, viszont jobb időgazdálkodással több időt szeretnék fordítani az alkotómunkára.

 

 

 

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2020-12-26 14:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.