VideóAz Irodalmi Jelen / Csornyij Dávid videója Keresés a honlapon: |
Zsille Gábor: Évértékelő 2020
– Melyik volt szerinted az idei év legfontosabb magyar szépirodalmi műve? Csak megalapozatlan választ adhatnék. Sajnos nem látom át kellőképpen az idei könyvtermést, mert a vírushelyzet miatt a 2020-ban megjelent művek gyakorlatilag apokrifek, amennyiben e görög szó eredeti jelentése: elrejtett. Idén elmaradtak a könyvvásárok, az irodalmi fesztiválok, a könyvbemutatók, nem volt költészet napja… A művek egy része a semmibe hullott.
– Melyik kötetet tartod a legkiemelkedőbb fordításban megjelent műnek 2020-ban? Ljudmila Ulickaja Csak egy pestis című könyvét (Magvető Kiadó, 2020). Morcsányi Géza fordította magyarra. Fontosnak érzem leírni, hogy Ulickaja korábbi könyveit egy másik kiváló műfordítónak köszönhetjük: Goretity Józsefnek.
– Ki volt számodra az év felfedezettje, és miért? A fiatal költők közül különösen ígéretesnek látom György Alidát és Bék Timurt.
– Melyik volt a kedvenced a Holdkatlanban megjelent írások közül és miért? Költőként és versszerkesztőként a Holdkatlan versrovatát kísérem figyelemmel. A mögöttünk hagyott évből Halmosi Sándor és Tönköl József versközléseit tartom a legjobbaknak.
– Hogyan befolyásolta az életedet a koronavírus-járvány? Amikor 2020 januárjában Térey János alkotói ösztöndíjas lettem, elhatároztam, hogy anyagi biztonságom révén néhány külföldi utazást teszek. A vírushelyzet miatt ez mind meghiúsult. Különösen sajnálom, hogy Lengyelországba sem jutottam el. A másik fontos veszteség, hogy a koronavírus legyalulta az irodalmi életet, sok fellépésem dugába dőlt. Leginkább a Versmaraton című hagyományos rendezvényünk elmaradását fájlalom.
– Mik a terveid 2021-re? Életben maradni. Ennek teljesülése esetén verseket írni. A járványhelyzet elmúltával egy természetközeli(bb) lakóhelyre költözni.
Megjelent: 2020-12-30 06:00:00
|
