Keresés a honlapon:

Egy csapott evőkanál – Bittner Mónika: Miért nem írnak verset a rántottáról?

 

 

Miért nem írnak verset a rántottáról?

 

   Pedig regényekben, novellákban gyakran szerepel, megtaláljuk gazdagok és szegények asztalán egyaránt, fogyasztják jó kedéllyel és jobb híján, néhány perc alatt elkészítve vagy egy egész novellát szentelve rá. Verset miért nem írnak a rántottáról? Nem elég ünnepélyes, nem elég fennkölt? Szerelem, halál, útkeresés, vívódás mellett általában valamiféle vergődéssel kapcsolatos témákat szeretik a költők. A rántotta elkészítése nem túl szakrális terület. Ámbátor valakinek mégis sikerült a megsemmisülés és feltámadás kérdéskörét megvilágítani a fent említett ételen keresztül. Egy szó, mint száz, van vers a rántottáról. Van egy szenzációs vers a rántottáról, amelyet ráadásul egy hagyma mesél el.

Petri György A hagyma szól című verse a hagyma és a tojás története mitológiai keretbe foglalva, amely bővelkedik az ironikus és groteszk elemekben. Meglehetősen keveset idézett műről van szó – sajnálatos – holott számtalan aspektust kínál az elemzésre; emellett lenyűgöző, ahogy Petri (többször is) megvezeti az olvasót. Érdemes megnézni, hogyan lesz a hétköznapi konyhanyelvből klasszicista vers.

 

Petri György: A hagyma szól

 

Én akkor is csak csupa héj vagyok,

ha keresztbe szelsz, kockára metélsz.

Miszlikbe apríts! – akkor is a semmit

vágod, mit nem zárok magamba, mivel mit

sem zárok magamba. Lévén csupa héj.

Héj héja, sőt a héj héjának héja,

sőt… – Csupán hely híján nem folytatom.

Meg nem akarok fennhéjázni. Úgysem

lehet rád hatni. Hallom a tojások

roppanását… A tojás éjjelébe behatol

a szentségtelen villanyfény. Hát csíra-

loccsantó kezed nem remeg

villával szétpüfölni a Magot?

– Némulj, te, szám! A zsír már sziszereg.

Bakó, tedd dolgodat: vess a zsírba,

Jelképzabáló! – hadd üvegesedem,

ízlés szerint.

                    Tojás, fiam, ne félj,

kimúlni a korszakból, hol az ember

nem érti már a Természet szavát,

hol a Patak és Liget néma már,

s a legtisztátlanabb Négylábú olvadt

hájára vettetnek a végső dolgok,

a magunkfajták –

Jobb nékünk – mintsem ostromolni elzárt

füleket – szónk rekesztve egyesülni

a rántotta nagy mártíriumában.

 

 

 

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2022-10-16 14:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.